Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

a borsmonostori cistercita apátság jövedelméből, de ez nem zárja ki, hogy Weiszpriach és neje már ekkor protestánsok ne lehettek volna. A protestáns Révay Ferenc is szerzett fiainak egyházi java­dalmakat. Később Fraknónak is Weiszpriach János lelt az ura. Consul István és Dalmata Antal evang. lelkészek Brenz postilláinak horvát fordítását (Regensburg 1568) neki és Polheim Miksának (auf Ottenschlag) ajánlották. Mindkét földesúrnak voltak birtokai Vasmegyében is, melyekre sok evangélikus horvát menekült. Consul ezeknek birtokain volt lelkész. Mohi Adolf szerint is Weiszpriach protestáns volt, kitől a horvátok egy része 1569. azt kérte, hogy a régi szokás szerint misézhessenek. 1 Két ily hatalmas német főúr, az egyik Sopronban, a másik Sopron közelében bizonyára itt is erős támogatója volt a refor­máció ügyének. S a városnak különben is annyi baja és peres ügye volt a plebánussal, püspökkel és szerzetesekkel, hogy már ennek az áldatlan viszonynak is szükségképpen az egyháztól való elszakadásra kellett vezetni. Ujlaky Bálint, mihelyt püspöki székét elfoglalta, 1539. aug. 11. meginti a soproniakat, hogy ne tartsa­nak vissza éveken át egyházi beneficiumokat. Ezt ő nem tűrheti, a király ezért őt és a várost is meg fogja gyanúsítani. 2 A ferenciekkei is többször volt baja a városnak. 1537. aug. 3-án ugyan még Balázs győri őrkanonok és István soproni guardián az országot fenyegető veszedelemre való tekintettel békésen meg­egyezett Paltran András soproni polgármesterrel és Rayss János városbíróval, hogy szőleiket, szántóföldjeiket és gesztenyés erdeiket átadják a városnak és megengedik, hogy ezeket az ingatlanokat a város el is adhassa, ha ezek árából templomukat minél előbb felépíti. 3 De később talán éppen ez a szerződés lett oka a viszály­kodásnak. A ferenciek régi jegyzőkönyve panaszolja fel, hogy itt a lutheránusok többször bántalmazták a szerzeteseket, kik vagy elmenekültek, vagy csak titokban maradtak itt. 1532 óta Ausztriá­ból jöttek sokan a Ferdinánd által kiűzött „erelnekek" Pozsonyba és Sopronba, — mondja ugyanaz a forrás. A király 1541. és 1542. szept. 16. szigorú rendeletekben parancsolja meg a sopro­1 Österreich. Prot. Jahrbücher XXIV. 180 1. Századok 1903. 633. 1. Polheim özvegye sem engedte meg papjainak, hogy Draskovich püspök szombathelyi zsinatán 1579. részt vegyenek. Károlyi L. Speculum Jaurinensis Ecclesiae 89. 1. 2 Póda E. i. m. 10. 1. Bunyitay i. m. III. 387. 3 U. o. III. 178. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents