Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

az ev. harangozó is megmaradhat. Sőt harangoztatott a plebánus az evang. halottakra is, de hallatlan magas díjakat követelt, 4 és 2 forintot az eddigi 16 és 12 garas helyett. Ezért azután az evangélikusok nem harangoztattak, hanem csak énekszóval temették halottaikat. A bizottság által megszabott feltételeket I. Lipót 1672. szept. 24. egy külön okmányban erősitette meg.

1 Az evangélikusokra nézve Sopronban tehát elnémultak a harangok. De egyéb vészjelek is mutatkoztak már ekkor. 1671. ápr. 30. hullott le Nádasdy feje Bécsben, Zrínyié és Frangepáné pedig Bécsújhelyen. Az utóbbiak kivégzéséhez Mohr Miklós soproni bakót rendelték oda. Nádasdynak holttestét 1672. jan. 27. Sopronon át szállították Lékára.

2 A fentebbi napon fejezték le Bónis Ferencet is Pozsonyban a város piacán s holttestét a Lőrinc-kapu melletti temetőben hantolták el. A szintén megidézett Czeglédi István, a jeles kassai pap útközben Nagyszombat határában halt meg, már csak holtan vitték Pozsonyba s Bónis Ferenc mellé temették. 1671. jul. 16. végezték ki a rajongó Drabik Miklóst is, ki az osztrák ház bukását jövendölte. Ennek vallomása alapján jul. 10. Kalinka Joakim püspököt is jul. 10. Pozsonyba idézték s vizsgálati fogságba helyezték.

3 Csányi János soproni polgár is az 1671. év elején emlékezik meg krónikájában az egész országban megindult vallási üldözésről s megemlíti, hogy máj. 14. vették el a kőszegi evangélikusok nagy templomát. Templomfoglalással ijesztgették a soproniakat is. Széchenyi György győri püspök már több evang. templomot elfoglalt az egyházmegyében, tehát a soproniak is féltették falvaikat, sőt a maguk templomait is. Nátl Lipót polgármester 1671. dec. 31-én nyíltan is szóba hozta ezt a dolgot a tanács előtt. Nem is mint alaptalan hir (vani rumores) van elterjedve — úgymond — hogy a győri püspök vallási túlbuzgóságból (ex religioso zelo) ő felsége parancsolata és tudta nélkül el akarja foglalni Szent Mihály templomát. Hogy valamikor vigyázatlansággal ne vádolhassák a tanácsot, közlik tehát az ügyet a választott községgel (külső tanács) is. Erre Resch Ádám polgár a város és külső tanács nevében feleli: „Minthogy a nevezett templomot 1 Hanns Tschány's Ungrische Chronik. Pest 1858. 18. Póda E. i. m. 49. 1. Gamauf, Dokum. II. 2. A. 100. sz. 2 Pauler Gy. Wesselényi és társai. II. 346. 347. 384. Tschány's Chronik 18.1. 3 Kvacsala J. Kalinka J. első vizsg. fogsága 1671. jul. — 1672. májusig. Prot. Szemle 1890. 721.