Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

kőszegi lelkészt választották meg püspöknek, jelen volt Nátl Lipót polgármester több tanácsossal s polgárral, valamint Sowitsch Kristóf és Kövesdy Pál lelkésszel. Akkori szokás szerint a pozsonyi követeket, Titius Dávfd lelkészt, Thomas Illés rektort s Auer János és Birgler Gáspár polgárokat Nátl Lipót vendégelte meg Bükön.

1 A soproni Lang Mátyást is jelölni akarták püspöknek a győri Bognár György és a büki Fábri Gergely mellett, de Lang ekkor a halál kandidátusa volt s nem is remélték, hogy felépüljön. Azért hát Sowitsch lelkészt jelölték helyette szintén első helyen. Ez azonban inkább csak tiszteletből történt, mert a soproniak úgy sem engedték volna meg, hogy papjok a választást elfogadja. Különben Győr és Kőszeg szab. kir. városok is ellenmondtak annak, hogy lelkészüket püspöknek jelöljék. Nagy szerepet játszott e zsinaton Wittnyédy István is, akinek Szenczi Fekete régi kedves és bizalmas embere volt. Hogy a fiatal, 33 éves lelkészt püspöknek választották, abban neki volt főrésze. Még káplántartásra is évi 100 forintot ajánlott fel a kőszegieknek, ha Feketét másként át nem engedik. Jelen volt itt Tarnóczi Márton dunáninneni püspök is, ki Feketét beiktatta s örömmel láthatta, hogy békítő levelüknek volt sikere. Wittnyédy itt Feketét arra is felhívta, hogy az erkölcstelen és javíthatlan lelkészeket és tanítókat börtönnel és egyéb módon is büntesse, amiben ő segítségére fog lenni. Hogy beszélhetett volna így, ha — mint hamis levelei alapján vádolták — ugyanekkor titkos összeesküvést szított volna a dunántúli lelkészek között.

1 Az új consistorium, mint láttuk, a falvakra is kiterjesztette figyelmét. A soproni tanács is már előbb atyailag gondoskodott ezekről. Legnagyobb haladást találunk Lépesfalván, mely 1662-ben Ágfalvától elvált s mint anyásított gyülekezet a soproni születésű Rosner Mártont hívta meg első lelkészének. Rosner kiváló theologus volt. 1658—1662. tanult Wittenbergben s itt több művet adott ki,

2 melyek közül különösen Sopronnak 1660-ból való leírása igen értékes. Nemcsak földrajzi viszonyait, hanem egyházi és társadalmi életét is elég bőven ismerteti benne. Wittenbergben ordi1 A püspökválasztó jkönyvet közöltem M. Prot. Ehtört. Adattár V. 56. 2 De generatione et corruptione. Wittenberg 1660. 4 r. 8 lev. Szabó K. Rmk. III. 2128. — Disputatio Geographica. Exhibens "descriptionem breviorem Reg. ac Lib. Civitatis Sopronii. Wittenberg. 4 r. 12 lev. Szabó K. III. 2129. — Disp. theol. De causa peccati, melyről Quenstedt elnöklete alatt vitázott. Wittenberg 1662. 4 r. 20 lev. Szabó K. III. 2177.