Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

tartottak a lelkészek (a falusiak is) és rektorok, mint fentebb láttuk, negyedévi konferenciákat a tanács egyenes utasítására. De ezek sem sokáig voltak szokásban. Most a nehezebb idők beálltával, midőn a r. katholikusok mind nagyobb követelésekkel, sőt egyenes vádakkal léptek fel a városi tanács ellen: az evangélikusok megértették az idők jelét s külön tanácsot szerveztek gyülekezetük számára. A reformátusok e téren már korábban mutattak példát. Pápán és Kiskomáromban már 1617. óta voltak egyházi presbyteriumok genfi, illetve heidelbergi mintára. Elsőben 1665-ben a városi tanácsnak febr. 6-iki ülésén fordul elő a senatus ecclesiasticus megalakítására vonatkozó indítvány, de mint új dolgot, két évig még pihentették. Csak 1667. ápr. 27. Grad György polgármester és Nátl Lipót városbíró idejében fogtak hozzá a consistorium szervezéséhez komolyan és május 5-ikén tartották e tárgyban az első ülést. A kerülettel szemben oly figyelmesek voltak, hogy tervüket Fisztrovich püspökkel előre közölték. 1666. április elején két lelkész és két tanácsbeli ment el ez ügyben Kőszegre, ahol három napig időztek s az egyháztanács szervezetét a püspökkel is megismertették, aki nem is tett ellene kifogást.

1 S maguk az új egyháztanácsosok is már első ülésükön a szállongó kósza hírekkel szemben kijelentették, hogy ők ezt az egyházi testületet (Kirchinnung) nem a dunántúli consistorium (kerület) ellenére alkották meg, mert a jó viszonyt továbbra is fenn akarják tartani, lelkészeiket a püspökkel avattatják fel, a zsinatokra, ha meghívást kapnak, elmennek, a szokásos disputációkon az elnöklést elvállalják, az esperesi és jegyzői hivatalt (a püspökiről nincs szó) elfogadják, szóval barátsággal és szeretettel akarják a kerületnek javát előmozdítani.

2 Az új egyháztanácsnak jegyzőkönyvei 1667-től 1673-ig háromnak (1668—70) kivételével Lang Mátyás kezeirásával máig is megvannak s így annak szervezetéről és működéséről hű képet alkothatunk. Összesen csak 8 tagja volt, 3 lelkész és 5 világi, kiket a városi tanács választott. Benne volt tehát, Barth az új primárius is. Mint új ember, lehet, hogy éppen ő sürgette a dolgot. Elnökül az első ülésen Grad György polgármestert, ennek helyetteséül Natl Lipót városbirót, jegyzőül pedig Preining János András szenátort választották meg, aki mellett Lang Mátyás is 1 1666. évi vár. számadás és 1667. jkönyvek Gamauf II. 324. 325. 2 Gamauf, Dokumente II. 2. A. 87. sz. 385. 1.