Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.
• személyében most egy oly kiváló erőt kapott a gyülekezet, aki az emlékezetes papi triumvirátusban méltó módon foglalt helyet. Barth Elszászban született 1634. hol az atyja kochheimi lelkész volt. Strassburg közelében (Lampertheimban) nevelkedett, azért Argentoratensis helynévvel is említik. Strassburgban Dannhauer, Lipcsében Hülsemann volt a tanára, de járt Wittenbergben és Rostockban is. Helsingörbe egy barátjához indulva, Koppenhágába is eljutott s itt III, Frigyes dán királyra írt költeménye (Carmen Panegyricum, Hafniae 1660) egyengette útját a bécsi dán követség lelkészi állásához. így került ő 1663. Bécsbe, Lilienkron András Pál dán követ palotájába (Heumarkt, amelyre a Rennweg nyílik), amelyben van a dán követség ma is. Kényes, nehéz állás volt ez ott I. Lipót székvárosában, amint a III. Frigyes által neki adott instructióból is kitetszik. A követségi palotában volt szállása, teljes ellátása és 200 birod. tallér fizetése. Az istentiszteletet is „okosan és csendben" a palota egyik szobájában kellett végeznie „az Ágostai Hitvallás szerint". Vasár- és ünnepnapokon — mondja az utasítás — prédikáljon s az osztrák tartományokban üldözötteket is, ha felkeresik, vigasztalja és részeltesse az úrvacsorájában. A követség házán kívül azonban kérésre se prédikáljon, legfeljebb a betegeknek szolgáltathatja ki lakásukon az úrvacsorát, de csak a követ tudtával csendben és feltűnés nélkül. Másokkal hitvitát ne kezdjen, a szószékről se prédikáljon a másvallásúak ellen. Idegen theologusokat a szószékre ne bocsásson fel, legfeljebb akkor, ha ő maga beteg volna. Az esketéseket és kereszteléseket csak titkon és ingyen végezze, hogy a r. katholikusok parochiális jövedelmük csonkítása miatt ne panaszkodhassanak. Ha valami fennakadása lesz, a követtől kérjen tanácsot. 1 . Kellemetlensége azért mégis lehetett Barthnak Bécsben, mert a főpapság a követségen sem tűrte az evang. istentiszteletet. Kevéssel Barth távozása után jelentette Spinola Gyula pápai nuncius Rómába, hogy Bécsben, a dán követ házában titkon lutheránus istentiszteletet tartanak. A császár a résztvevők közül néhányat letartóztatott és 11.000 tallérra büntette őket. A dán király emiatt fel is szólalt s arra hivatkozott, hogy az ő székesvárosában szabadon prédikálhat az ott levő jezsuita. A nuncius szerint a lutheránus lelkész, sőt a dán követ is elmenekült (?) 1 A soproni konvent levéltára. Gamauf, Dokumente II. 2. 79. a. 331. 1.
