Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.
Mátyás soproni, Ensel János szakonyi és Fekete István szenczi ifjú volt künn, akik később mind nagyobb szerepet játszottak egyházkerületünkben. Visszatérte után 1662-64. a német gimnáziumban volt konrektor, most pedig az új magyar gimnáziumba vitték át igazgatónak, hol egészen az iskolák elvételéig (1674) nagy áldással működött. Ő is, mint Kövesdy, gyakran elnökölt a papavatás előtt tartott vitatkozásokon. Az iskolák elvétele után is Sopronban maradt s közgyámnak (Vormund) választották. Járt Sziléziában is, ahonnan 1694. tért vissza. 1720 halt meg 85 éves korában. Unger mellett még két tanító volt a magyar iskolában: Sárfőy János és Czenki Márton, akik valószínűleg szintén megérték itt az 1674. évi nagy katasztrófát. A város tehát így a régi gimnázium mellé egy új magyar középiskolát is állított, melyben Kövesdy a magyar nyelvnek is hivatott tudós tanára volt. így tehát a két iskola bátran vehette fel a versenyt a jezsuitákéval. Fontosabb intézkedések történtek a régi gimnázium érdekében is. Ennek Seelmann után M. Hentschel Sámuel (1662—64) és M. Tieftmnk Dániel (1664—74) volt az igazgatója. Hentschel a legyeiországi Lisszából való s előbb Wittenbergben a filozófiai fakultáson volt segédtanár. Két év múlva szülőhelyére hivták vissza lelkésznek. Valószínűleg a soproni Friedelius János ajánlotta őt ide, ki az ő elnöklete alatt tartott Wittenbergben disputatiót. Tieftrunk szászországi (bitterfeldi) születésű, ki előbb már Modorban lelkész és Pozsonyban tanár volt. Sopronban tiz éven át viselte hivatalát. Az iskolák elvétele után is itt maradt s egy sokáig virágzó tekintélyes családnak volt a megalapítója. Több értekezést írt, többek közt az arab nyelv ismeretének hasznos és szükséges voltáról. 1681 máj. 15. halt meg. 1 1 Érdekesebb műve: Dissertatio de utilitate et necessitate Arabismi ad notitiam solidam Ebreae caeterarumque lingvarum orientalium comparandam. Wittebergae 1654. Szabó K. nem említi. Egyéb művei. Szabó K. II. 1015.1059. Először 1657. nősült, amikor Sarnichhausen rektor özvegyét, Zuana Veronikát vette el, második nejével Faut Anna Magdolnával pedig 1667. kelt egybe. Fia Konrád Gottfried Wittenbergben tanult s egy értekezést adott ki: Dissertatio historico ecclesiastica de curatione morborum per oleum sanctum ad Marci 6, 13. et Jacobi 5, 14. A sopr. ehtanácsnak ajánlva. 4 r. 40 lap. Jena 1695. Szabó K. III. 3945. Ez a fia a dán segédcsapatok tábori lelkésze volt, utóbb Sopronban telepedett le s 1703. Artner Anna Krisztinát vette nőül. Klein S. Nachrichten II. 505. és Gamauf II. 612. E fiától született unokája Konrád Lipót pedig Varsádon és Hartán volt lelkész, majd Sopronban magánzó. Altdorfban 1727 kétszer vitázott: De virtutibus obsoletis és De hospitalitate nondum obsoleta. Új Magyar Athenas 597.
