Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

oka a tanácshoz 1627. okt. 15. írt leveléből tűnik ki. Sopronból Kőszegre távozott.

1 Raab Pál soproni születésű volt, kit 1630. márc. 20. avattak fel Balfra. 1632-ben Sopronba jött kórházi lelkésznek, innen pedig 1639-ben Medgyesre. Az ő dijlevele is megvan az 1739. évi tanácsjkönyvben. Altér is mint elűzött lelkész 1635. jött Sopronba, ahol segélyben részesült s még ez évben Balfra hivták lelkésznek. Hiványában, mely kevés kivétellel Posthiuséval egyezik, a stólák is részletezve vannak: halotti beszéd 16 silling, rövidebb beszéd (Vermahnung) 5 silling, kihirdetés és eskedés 4 silling, keresztelés 2 silling. Báliról Pomogyra távozott s ott is halt meg.

2 így tehát a Sopronhoz tartozó falvakban ís zavartalan volt az egyházi élet. Az egyházi joghatóságot ezek felett is a város gyakorolta. Támogatta, segélyezte a falvakat, de választotta és ha kellett, le is tette papjaikat. A kerület püspökének joghatóságát Sopron még ezen falvakra nézve sem ismerte el. Féltékenyen őrködött autonómiája felett, de egyébként békés jó viszonyban volt az egyházkerülettel s mind nagyobb közeledést mutatott. így a kerületi gyűlésekre a soproni küldöttek is, lelkészek és tanácsbeliek a város költségén 1623. óta rendesen eljártak. Lelkészeiket most már a dunántúli püspökhöz küldik felavatás végett rendszerint. Püspökválasztáskor is tiszteletüket és érdeklődésüket a kerület iránt követek küldésével fejezik ki. Viszont a kerület és a püspök is Sopron iránt, mint Dunántúl legműveltebb és leggazdagabb gyülekezete iránt mindig kiváló figyelmet tanúsított. Sokszor vette igénybe áldozatkészségét elűzött lelkészek és tanítók számára. Csepreg pusztulása után a kerület a soproni iskolára is jobban reászorult. Fuchsjáger után Schubert Pált is már 1624. megválasztották a sopronvidéki német gyülekezetek esperesének. Sőt 1625. jun. 2. a büki zsinaton Sopronnak e jeles lelkipásztorát a hat kandidátus között második helyen a püspökségre is jelölték.

3 Ennek elfogadását azonban már 1 Vár. lev. Lad. XII et M. fasc. IV. 169. 180. Gamauf Dokumente II. D. 59. 5. 2 1636. szept. 25. kelt egybe Michlhuber Fülöp soproni polgár Katalin nevü leányával. Esküvőjére a városi tanácsot is meghívta. Lad. XII. et M. fasc. IV. 194. Második felesége Sopronban 1679. halt meg. Epitaphien des Oedenburger Friedhofes Sect I. N. 130. Gamauf II. 167. 3 Jelölve voltak: 1. Tétényi Kövi Dániel hidegségi esperes. 2. Schubert Pál, 3. Lethenyey István csepregi esperes, 4. Dongó Gergely csepregi alsó templomi lelkész, 5. Kis Bertalan cenki lelkész és ker. jegyző, 6. Galgóczi Miklós fertőszentmiklósi lelkész. Ker. jkönyv. 1625. Gamauf II. 160.