Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

dr. Lassiust állítólag a nádor 1634-ben kihívta magához Kismar­tonba „azon ürügy alatt, hogy vele gyermekágyat fekvő neje és saját fogfájása iránt tanácskozzék." Lassiust azonban a nádor serdülő fia, Esterházy István, nyilvános bölcsészeti vitatkozásra kényszerítette és nevetséges módon sarokba szorította. A jezsuita napló alapján készült leirás oly idétlen és alaptalan, hogy Ipolyi­nak naiv hiszékenységét bámulnunk kell. Elsőben is Sopronnak sem 1634-ben sem máskor dr. Lassius vagy ehhez hasonló nevű tanítója nem volt. Talán valamely ügyetlen orvosra céloz a jezsuita napló, de ilyent sem ismerünk Sopronban. Lázius Ádám kassai fiú pedig, akivel Ipolyi Lassiust azonosítani akarja, még csak 1662. volt wittenbergi tanuló. A nagyszombati napló messze áll az esemény színhelyétől és az igazságtól; csak a páterek és a kis Esterházy nagyobb dicséretére készült. Egészen felesleges volt tehát Ipolyinak a protestáns iskolák „kései classicus selejtes irányáról" és a jezsuita kollé­giumok „magasabb repkedéséről" szólani. A selejtes jelző sokkal jobban ráillik a látszatra és tudákos felületességre dolgozó jezsuitákra. 1 A város intézte híven a hatósága alá tartozó négy falusi gyülekezetnek dolgait is. Ágfalván a már említett Leobald András volt a lelkész, aki 1628. a városi tanácstól kérte András és Dániel nevű fiainak születési bizonyítványát. 1630-ban a kőhalmi lel­késszel volt kellemetlensége, aki helyette az istentiszteletet végezte és nem akarta neki átadni a gyónópénzt. Életben volt még 1632. elején is, mert Lackner temetésekor ő is, mint a többi falusi lelkész egy aranyat kapott. 2 Utána Steidelmayer Kristóf (1632—33) és Zimmermann Kristóf voltak az ágfalvi lelkészek, mindketten csak rövid ideig. Ezután egy „öreg urat" találunk Ágfalván, akit már nehéz volt megérteni s úrvacsoraosztáskor reszketett. Való­színűleg Liebezeit Márton volt ez, aki Medgyesről jött ide s akit 1638. Gensel Kristóf helyettesített. 1639-ben már Baumgartner Károly a rendes lelkész. 3 1 Ipolyi A. Nyáry Krisztina 117. és 119. 1. 2 Tanácsjkv 1628. szept. 1. A tanuk közt volt Liebezeit Márton, az Iglauból elűzött lelkész, ki egy hires soproni családnak lett a törzsatyja s még 1630. is Sopronban élt. Gamauf II. 162. Vár. lev. Lad. XII et M. fasc. VIII. 309. 8. és fasc. IX. 318. 3 Zimmermann a felsőpfalzi Weidenből való (Weidensis Variscus), előbb Steiner Jakab soproni polgármester házában volt tanító. Esküvőjére a város 4 akó bort adott. Lad. XII et M. fasc. VIII. 309. 32. Gamauf II. 163,

Next

/
Thumbnails
Contents