Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

feléjük a szózat: Nincsen itt hanem feltámadott. Ne a földben, rögben, ne külső érzéki dolgokban, gépies cselekvényekben és üres szertartásokban keressétek a keresztyénség lényegét, hanem otthon és mindenütt megtaláljátok azt, ha Krisztust magatokba fogadjátok, az ő alázatos önfeláldozó életét követitek és ott ápoljátok szívetekben a három nagy keresztyén erényt, a hitet, reményt és szeretetet. Az emberiség látóköre kibővült. Belátták, hogy annyi milliónyi áldozat nem is az egész keresztyénségnek, hanem csak a pápaságnak érdekét szolgálta. Nem mennyei cél, hanem világi érdek vezette az egyházfőket. És így volt ez egyéb dolgaikban is. Szent Péternek felesége, napa volt s állítólagos utóda, VII. Gergely hatalmi érdekből eltiltja az egész papságot a törvényes házasságtól, amelyet különben szentségnek vall az egyház. Róma vásári ügynökök által pénzen áruitatja a búcsúleveleket, melyekkel a purgatoriumtól való szabadulást, sőt bűnHusz János egykorú képe. Richental krónikájából, bocsánatot is lehetett vásárolni. A római kúria űzi legnagyobb mértékben a simoniát és százféle adó címen (annata, exspectantia sat.) zsarolja ki a nemzeteket. A pisai és konstanzi zsinat között (1409—1417) három pápája van az egyháznak, kik kölcsönösen átkozzák egymást és részekre szakítják a keresztyénséget. Az elvilágiasodásban, sőt a legrútabb bűnökben is az egyházfők mutatnak példát. VI. Sándor a Borgiák családjából valóságos szörnyeteg volt a pápai széken. El is játszották tekintélyüket teljesen. Mikor komollyá lett a török veszedelem a XV. és XVI. században, keresztes háborúra hívják ismét a népeket, de a régi lelkesedést többé nem tudják felkelteni. 1453-ban meghasonolva tehetetlenül nézi a keresztyénség, miként esik hitetlen kézre első császárának szent városa, Konstantinápoly s miként lesz török mecsetté Nagy Justiniánus alkotása, a szent Zsófia-templom. A XV. század egyházjavító zsinatai, melyek in capite et metnbris akarják reformálni az egyházat, ország-világ előtt felfedték a pápaság