Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - VIII. A nyilvános vallásgyakorlat visszaállítása Rudolf és II. Mátyás korában. 1606—1619.

készített latin nyelvű leírását német fordításban, kiegészítő jegyzetekkel.

1 Távozása után 1609. őszén Dornfeld tanácsos és Fuchsjáger lelkész Bécsbe mentek fel, hogy ott egy alkalmas rektort keressenek. S valószínűleg innen jött Sopronba Siberus János, ki azonban 3

A évig sem tanított, mert már 1610. máj. 30. meghalt. Oly szegény volt, hogy az ispotály költségén temették. Hagyatéka az adósságára sem volt elég.

2 Utána a regensburgi születésű Schwanshofer Kristófot (1610—12) hívták meg rektornak. Az ő idejében már 50 volt a gimnazisták száma, kiket 4 tanító tanított. Lucanus konrektorral új tantervet is készített.

3 Az ő korából van biztosabb tudomásunk a tanács által élelmezett és ruházott adstans ifjakról, vagy alumnusokról, kik az énekkarban segédkeztek. Az 1611. máj. 7. tanácsülésen ő monda, hogy a 4-ik kollegát az iskola kára nélkül nem lehet elbocsátani és Hilariust, a volt konrektort is szép kézírása miatt meg kellene tartani. A dolog eligazítását azután az inspektorokra bízták.

4 Fuchsjágernek a Steiner fiu felett mondott halotti beszédéhez gyászverset is írt 1612. De már ez év végén elhagyta Sopront. Szülővárosában Regensburgban kapott rektori állást, hol 1617. egy alkalmi költeményben énekelte meg a reformáció százéves jubileumát. Ezt a versét még a második jubileumon is megemlegették. 1626. ismét visszajött Sopronba.

5 Utódául a szintén regensburgi Hausmanner Kristófot ajánlotta (1613—32), aki szintén szép eredménnyel fejlesztette tovább az iskola ügyét. Beiktatása a szokott ünnepélyes módon történt. Az ő idejében rendezték be jobban az adstansok alumneumát. Egyelőre csak 8 ifjút vettek fel ide, akik lakáson és élelmen kívül 1 Historisehe Beschreibung der Weltberühmten Kayserlichen Hauptstadt Wien etc. durch M. Heinricum Abermann, der löbl. Burgerschule bey St. Stephan daselbst Rectorem. Wien 1619. fol. Gamauf II. 603. 2 Spitalrechnung 1610. Gamauf II. 603. 3 Szabad lakáson kivül a város adott neki ágybélit is. Védőirata : Dokumente II. D. 59. c. Gamauf II. 43. 4 Sopr. mon. II. 276. 5 Gamauf II. 604. Zippelius regensburgi rektor 1717. megjelent „Jubileums Programm" c. művében mondja róla : Aulám Cygnorum sibi Schwanshofferus adornat Artem dum Phoebi pectora casta docet. Ipseque Lutherum Cygnum canit arte perita, Urbi cum dederat Jubila príma Deus.