Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

Ilyen céhek és testvéregyletek vannak Sopronban is. Ilyen a fentebb említett gyolcsosok céhe (Leimd Zech) 1493. és a Gross Bruderschaft.

1 A soproni céhek is az iparűzésen kívül a kegyesség és jótékonyság céljait szolgálták. Némelyiknek volt háza és fekvő birtoka. Olyan kisebb respublikák voltak ezek a városban, melyek határozataiknak nyomatékot is tudtak adni. Ilyen vagyonos céhek voltak: a szentháromságról, az Úr testéről (Frohnleihnamszech), Mária tisztulásáról, Szent Annáról elnevezett s ezen kívül az asszonyok, az urak és külön a szegények temetkezési egylete (Frauenverschiedungszech, Herrenzech, Elendzech). De az egyháztól való általános elhidegüléssel párhuzamosan ezek a céhek is mind jobban elvilágiasodtak.

2 A Sopronban nagy számmal levő zsidók közül, akiknek itt rabbijok, zsinagógájuk, rituális fürdőjük, külön temetőjük és a belvárosban házaik voltak, a keresztyénség csak keveset tudott áttéríteni. Csak egy Salamon nevű soproni zsidóról tudunk, aki 1503. megkeresztelkedett, de visszatért a zsidókhoz s utóbb ismét a keresztyénekhez pártolt át. S már jóval előbb egy Zsigmond nevű soproni zsidónak anyja, Sára keresztelkedett ki Nagyszombatban.

3 A középkori zsidóüldözésekben Sopronnak is volt része. Ez volt a harmadik város Buda és Pozsony mellett, mely megkövetelte a külön zsidó ruházat viseletét a szégyenjellel.

4 Nagy Lajos anyjától, Erzsébettől oly ürüggyel kérték Izrael zsidó házainak elvételét, hogy szent kápolnát akarnak belőle építeni.

5 Nagy Lajos a zsidóktól elvett házakat rendszerint egyházi célokra adta. Innen az a feltűnő jelenség, hogy Sopronban is a zsidó utcában volt a püspöknek és más papoknak háza. Wolf zsidónak 1422. a ferenciek zárdájával szemben volt háza, melyet Zsigmond király a városnak ajándékozott oly célból, hogy városházául (pro domo judiciali seu Praetoria) szolgáljon. A mai Angyal-gyógyszertár volt ez, melynek 1815-ig fatornya volt. Ágoston győri püspök is 1465. a zsidó utcában levő, kőből épült házát a városnak ajándékozta.

6 ! Városi levtár Lad. XLIX et ZZ N. 105. Békefi, A népokt. tört. 344. 1. 2 Gamauf i. m. I. 147. 1. 3 Pollák M. A zsidók tört. Sopronban 40. és 105. 1. 4 U. o. 51. 1. 5 Új Magy. Múzeum 1855. I. 191. Pollák M. i. m. 17. 1. 6 Pollák M. i. m. 18. és 99. 1.