Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - VIII. A nyilvános vallásgyakorlat visszaállítása Rudolf és II. Mátyás korában. 1606—1619.

által vezetett ellenreformációnak terveit. Beszédében különösen az a felháborító, hogy a protestáns lelkészeket egyenesen lázítóknak teszi meg, akiket azért távolítanak el, hogy a városokat hűtlenségre ne csábítsák. A jezsuita álnokságnak hű tükre már ez a beszéd is. Hát a protestáns Thurzó, Révay, Batthyány, Zrínyi, a protestáns Sopron és Pozsony lelkészei nem maradtak-e hívek Bocskay idejében is a királyhoz? És nem volt-e elég oka a szabadságharcnak nemzeti szempontból is ? Sopronban még csak olyan eset sem fordult elő, mint Pozsonyban, hol Reiss Andrást, az első evang. lelkészt állítólag a Mátyás főherceg ellen mondott beszédei miatt tiltották el a predikálástól.

1 A templomok és beneficiumok tulajdonjogáról és rendeltetéséről is másként gondolkodott a városi polgárság, mint az elfogult főpap. Az elődök nem felekezeti, hanem általános keresztyén célra tették alapítványaikat. Hiszen a r. katholicismus is fejlődött, változott az idők folyamán. Szent István korában még más volt, mint a XVI. században. Akkor még nem ismert hét sakramentomot, transsubstantiatiót, űrnapját, kötelező coelibatust sat.

2 A protestáns lakosság a reformációban méltán látta a keresztyénségnek az eredeti apostoli tisztaságba való visszaállítását, tehát teljes joggal tartotta magát az elődök által épített templomok és az általuk hagyományozott egyházi vagyon törvényes örökösének. A jezsuiták fellépése és a tridenti zsinat előtt még a r. katholikusok sem zárták ki protestáns testvéreiket az egyházi vagyonból, hanem mint Sopronban és sok más helyen, közösen használták a templomokat és közös pénztárból díjazták a prédikátorokat is. Az ilyen Náprágyi-féle türelmetlen főpapok, kik az országos törvénynek is ellene mondottak s azt nem is tartották meg, a következő 1611. évben Nagyszombatban gyűltek össze Forgách primás hívására, hogy ott az ellenreformációra még erősebben felfegyverkezzenek. Tudomást vettek erről a soproniak is. Faut Márk 1611-ről jegyzi fel krónikájában: „Ebben az évben igen sok püspök, apát, prépost és jezsuita gyülekezett össze Nagyszombatban zsinatra a lutheránusok ellen és egy könyvet is 1 Gamauf II. 65. 1. Dokumente II. D. 1.5. Schmidt K. J. Beitrage zur Gesch. der ev. Gem. in Pressburg 63. 1. 2 Ezt hangsúlyozta már Okolicsányi Pál az 1709. országgyűlésen. Zsilinszky, Egy forradalmi zsinat 97. és 125. 1. Győrffi József is Napraforgó Virág c művében (1791) azt bizonyítja, hogy a r. katholikusok Szent István hitétől teljesen eltértek s így az ő hitének örökösei nem a r. katholikusok, hanem a protestánsok. Ballagi G. A polit. irod. Magyarorsz. 718. 1,