Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - VIII. A nyilvános vallásgyakorlat visszaállítása Rudolf és II. Mátyás korában. 1606—1619.

szemben való megvédése a bölcs és tapintatos elöljáróságnak volt az érdeme, amelynek élén Krámer Mátyás (1603—1609. és 1611—1613) és Szentbertalani Menyhért (1609—11). polgármesterek s Thamisch Márton és Lackner Kristóf (1607—11) városbirák állottak. Ez utóbbit (1613—1619) polgármesternek is megválasztották s nevéhez fűződnek a városnak legnevezetesebb alkotásai. A tanácsnak kiválóbb tagjai voltak Faut Márk és Klein Menyhért. A jegyzői hivatalban pedig Dobner és Haubenreich után Artner Erhard (1610—23) következett. A tübingeni származású Hartlieb György kőszegi lelkész „artium ac philosophiae magister, poéta laureatus* latin versekben énekelte meg a soproni vezető emberek erényeit. (Anagrammata Hungaro Sopronia. Keresztúr 1610).

1 Hartlieb az ajánló levélben, mely Kőszegen 1610. szept. 17. kelt, a városnak nem csak bölcseségét, vitézségét, hanem különösen istenfélelmét dicséri. Már régóta látja Sopron virulását. Szentbertalani polgármesterről megemlíti, hogy régi jeles szülőktől származik s öt nyelven (latin, illyr, horvát, német és magyar) beszél. Dobner Sebestyénről, a város buzgó, syndicusáról megjegyzi, hogy már az atyja is doctor juris volt s a frankok régi véréből származnak. Külön anagrammákat ír még Lackner, Faut, Krámer, Thamisch, Pucher János, Treusel Mihály, Hornig Boldizsár (ex Iglavia), Wagner Jakab, Artner Erhard és Unger Mihály nevére. Végül egy vers „ad senatum Soproniensium ob restauratam Evangelii doctrinam gratulatio". (Üdvözlet az evangéliumi tannak visszaállításáért). Ebben kiált fel: Dulce reformati sacra cernere limina templi! (Édes dolog a reformált templomnak szent küszöbét látni.

2 Ezek a lelkes elöljárók teljes buzgalommal karolták fel a városnak anyagi ügyeit is. Egyik legnagyobb sikerük volt, hogy a Choron családnak a városi kapitányság címén eddig fizetett évi 400 tallér adótehertől megváltották magukat s ez által az eddigi kapitányok joghatósága alól is felszabadultak. Ez oly módon történt, hogy 1610-ben az 5000 tallért, a mennyivel Miksa 1 Szabó K. Rmk. II. 335. 4. r. 30. levél. Hartlieb György Schmuck János nyéki lelkész feleségének és Nádasdy Ferencnek halálára is irt alkalmi iratokat: Tumulus in honorem és Carmen Heroicum. Keresztúr 1601. és 1604. Szabó K. II. 315. és 320. sz. 2 Hartliebet e verstért üdvözlik: Vitus a Cunis horni igazgató, Sármelléki Nagy Benedek kőszegi tanító, Szekér Mátyás, Kótai Jakab, Porubszki János.