Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.

1599-ben 400 tallérra. Súlyosabb esetekben a középső toronyban való elzáratást, a városból való száműzetést, a kiseprüzést is alkalmazták, a boszorkánysági perbe vontakat a kerékbetöréssel is megfenyegették. Volt pelengér is a városban, mert Preyd Pétert és feleségét mint civakodó házastársakat 1583. láncra kötötték (an die Khetten geschmiedet), más esetben pedig határozottan a pelengért említik (am Pranger mit Ruthen ausgestrichen). A vesztőhely elkészítése a molnárok kötelessége volt.

1 A szellemi műveltség magas fokához képest aránylag csekély anyagi eszközök állottak a gyülekezet rendelkezésére. A gyülekezet vagyona állott épületekből (templomok, házak), fekvőbirtokból (szőlők, szántóföldek, rétek, kertek), némi csekély alapítványból, a közös temetőből és templomi felszerelésekből. Sopronnak régi templomait a buzgó elődök építették s az alapítványokat (beneficium) is keresztyén vallásos célokra rendelték. A város lakói ezeket sem a pápa, sem a király, hanem öröklés útján a maguk jogos tulajdonának tekintették. S az evangélikusok is, mivel tanban, kultuszban és erkölcsi életben az ősi apostoli egyházhoz tértek vissza, semmi okot sem leltek magukban arra nézve, hogy a régi egyházi javak tulajdonjogáról le kelljen mondaniok. A közös használatot, vagy ha ez nem lehetséges, a testvéri megosztozást tekintették ezen a téren egyedül jogosnak és igazságosnak. Szent Mihály templomát használták is így közösen, de később úgy egyeztek meg, hogy a Szent Jánosés Szentlélek-templom a ferenciek templomával együtt legyen a r. katholikusoké, a Szent Mihály-templom a Jakab-kápolnával és a Szent György-templom pedig az evangélikusoké és a kórházi Erzsébet-templomot használják közösen. A plebánus azonban a Szent Mihály-templomhoz való jogát mindenkor fenntartotta. • Ilyen megosztozással tartották fenn tulajdonjogukat a templomokhoz tartozó házakra, szőlőkre és szántóföldekre vonatkozólag is. Az iskolaházon (Szt. Mihály-utca 10. sz.) kívül az evangélikusoké volt a Fövény vermen épült felső Kirchkaus, amelynek helyére épült később a jezsuita kollégium (Kolleum)

2 és az Ikvahid közelében a Szentlélek-templomtól jobbra eső sarokház, az úgynevezett alsó 1 U. o. 136. 1. U. o. 74. 105. 106. 121. 136. 1. U. o. 35. 86. és 260. 1. 2 Eredetileg valószínűleg a Quinque Clavorum beneficiumhoz tartozott. De rendszerint csak Schwarz Péterről nevezték, aki utolsó ismert haszonélvezője volt. Ezt a püspök engedelmével csatolták a parochialis templom jövedelméhez. Gamauf I. 436.