Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.
Uj rendházuk 1394. épült fel, de többé nem volt már hiteles hely. És katonai szerepük is megszűnt, mert Zsigmond király kapitányokat rendelt a városba s ezután ezek őrizték és védték a város tornyait. A johanniták a XV. században azért már inkább csak betegápolásra és lelkipásztorkodásra szorítkoztak. Zsigmond halála után, midőn Erzsébel III. Frigyesnek zálogosítá el a várost, a Macskakő várába befészkelődött cseh zsebrák népségtől kellett a johannitáknak is sokat szenvedniök. A hosszú belháborúk idején templomuk is elpusztult és rendházuk üresen állott. Mátyás idejében 1470. a soproni ház már csak a fehérvári johannitáknak lett fiókja. A fehérvári praeceptor nevezte ki a sopronit. így lett praeceptorrá 1471. Kopácsi Miklós s 1479-ben Albert. Ez utóbbi igen erélyes rendfőnök volt. Ez szerezte vissza Mátyás 1483. évi rendeletével a lovagház régi birtokait, Bő, Damonya, Keresztény és Lócs falvakat és ez építette újjá a templomot is 1484. A johannitáké volt állítólag a város falain kivül épült Mária (Mi Asszonyunk) templom is, melynek Kempne János földeket hagyományozott. 1 Arra a hirre, hogy a török megtámadta Rhodus szigetét, a soproni johanniták is 1522. útra keltek s többé nem is tértek vissza. Megmaradt javaik ettőlfogva crucigeratus néven egyszerű beneficiummá alakultak át. 1524-ben Sabari Miklós 2 , 1534. Pacha János, 1540. Gráf Péter, 1542. István, 1545—51. Benedek esperes volt a keresztes pap, 1551—1576-ig pedig Dalmady Sebestyén. Ez utóbbinak idejében már csak Bő és Keresztény volt a rend birtokában. 3 Dalmady 1524—51. székesfehérvári praeceptor volt ki 1543. midőn a török Fehérvárt elfoglalta, a hiteles helyi levéltárral Pozsonyba ment s 1551. a sopron javadalmakat kapta. 4 Az ismert nevű soproni plebánusok közül mint legrégebbi, Miklós említettik, ki 1278. a soproni keresztesek konventje előtt tesz végrendeletet s egyik szőlejét a csornai ágostonrendüeknek 1 Reiszig E. i. h. 635. 1. 2 Payr S. Ehtört. Emi. 8. 1. 3 Dobronoki szerint Damonyát Kanizsai Orsola vette el, de ez képtelenség, mert 1551. még a férje Nádasdy is élt. Bő 1500. már csak puszta, Keresztényben is csak 14—16 porta volt a XVI. század elején. Mikor Nyéki Vörös Mátyás 1633 újra betelepíti, Keresztény akkor „sok esztendők alatt pusztán állott falúhely volt." Puszta volt a szentegyház helye is. Podhraczky J. Új Magy. Múz. 1856. VI. f 83. 1. 4 Reiszig E. i. h. 638. 1.
