Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.
tanulni, inkább apja műhelyébe akart beállani, hogy aranyműves legyen ő is. Apja még Morvaországba és Felső-Magyaországba is elküldte több helyre, de sehol sem volt maradása. Majd katonának is beállott, de ezt is hamar megunta. Végre is hazajött és megtanulta apja mesterségét. De íme a műhelyben, mikor már nem állott kényszerűség alatt, most ébredt fel benne a múzsák iránt való szeretet. Az esti és reggeli órákban nagy szorgalommal olvasgatott. Gabelmann, ki most Grácban volt, tanár, továbbra is levelezett a családdal és neki kell tulajdonítanunk, hogy a már érettebb korú ifjú a műhelyt elhagyva Grácba ment az evangelikuroknak ottani hires főiskolájába. Nagy buzgalommal pótolta az elmulasztottakat s mint Saurau báró 1 fiának nevelője Páduába is kiment, a hol fényes eredménnyel szerezte meg a jogi doktorátust. Az ennek elnyerése céljából kidolgozott tételeket b. Polheim Miksának és b. Pragh Jánosnak ajánlva nyomtatásban is kiadta 2 . Beutazta majdnem az egész Itáliát s 1597. a bolognai és sienai egyetemek is megadták neki a polgárjogot. Mint hírneves ember tért vissza szülővárosába, ahol polgártársai sem fukarkodtak az elismeréssel. 1599-ben mint 28 éves férfiú már a tanács tagja s mint láttuk, több fontos kiküldetésben vett részt. 1602-ben Rudolf királytól a nemességet is megkapta, amit protestáns embernek kétszeresen nehéz volt elnyerni. 1603-ban pedig már városbírónak is megválasztották. Mint volt katona és a helybeli ezredes által kinevezett kapitány a város ostromlásakor 1605. Bocskay hadai ellen is vitézül harcolt, sőt a hírneves Tilly vezérlete alatt is katonáskodott. Polgártársai mint hős katonát is többször ünnepelték. 3 Bíróságának második évében történt, hogy Fatiga Boldizsár nevű polgártársa által 1604. a fentebbi Studentenbund megerősí1 A lutheránus stájer rendek nagygyűlésén (Grác 1598. szept. 23.) Saurau Ernreich főmarsall volt a legtüzesebb szónok. Ő monda : „Az udvar parancsolata igen szigorú és ellenkezik az Isten parancsolatjával. Az ember csak a testet veheti el, de Isten a lelket is; aki azért az embert többre becsüli Istennél, az nem méltó hozzá. Fegyveres felkelésre és a magyarokra gondoltak. „A magyar urak nem taszítanak el maguktól" — mondották. (Oestr. Prot. Jahrh. XXXV. 250. 2 Theses ad iuris matériám de hareditatibus, quae ab intestato deferuntur. Consriptae a Chr. Lackner, Semprohiensi Pannonio pro Licentia Doctoratus in utroque iure consequenda. Etc. Patavii 1595. 4 rét 16 levél. Nemz. Múz. Szabó K. Rmk. III. 860. 3 Fridelius J. Christophori Lackneri vitae curriculum, Ratisbonae 1714. Gamauf i. m. II. 134. Dokumente I. 2. C. 146. 1. Vár. lev. Lad. XII. et M. Fasc. IX. 310.
