Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VI. Az első számkivetés két évtizede. A keresztúri és nyéki templomjáráskora. 1584—1606.

mester 1595. a Prágában járó Feurer Jánosnak azt írta, hogy visszatérőben János nevű fiát s a többi ott tanuló soproni ifjút látogassa meg. Ezek valószínűleg a lengyel Meseritzben tanultak.

1 A két Rainer fiút is 1598. Breslauba akarták küldeni, de mivel Faut és Dobner jegyző megexaminálta és úgy találta, hogy az Imre gyerek nem valami különös tehetség (kein sonderlich ingenium), azért csak magyar iskolába utasították. 1600-ban az ifjú Paur Mihályt is magyar iskolába küldték, hogy tanulja meg a magyar nyelvet. „És jó volna, mondja a tanács, ha Csepregbe adnák, hogy ott egyszersmind a latin nyelvet is megtanulja." A jegyző fia, Nussbaum György 1599—1601. és Gráf Mihály 1603. Jenában tanult.

2 1603-ban az ifjú Zoánát vizsgálta meg Mock és Faut s mivel a magyar nyelvet és grammatikát már tudta, azon tanácskoztak, hogy a cseh nyelv kedvéért Budewitz, Horn vagy Krotendorf helységbe küldjék-e. Végre is Klein Menyhért Krotendorfba kisérte el, mert ott van iskola. Mock Jakab, a fentebbi Tamásnak rokona 1597. körül ment ki Wittenbergbe s ott 1603. egy „De origine animae" című disputatiót is adott ki, melyet Martini tanár elnöklete alatt tartott s Magyari István sárvári és Zvonarics Mihály czenki lelkészeknek ajánlott. Később Nádasdy Pálnak nevelője, majd pedig titkára volt.

3 így a soproni evang. ifjak jobbára idegenben végezték iskoláikat. Sopronban ezen 22 év alatt a következő r. kath. tanítók működtek: Olay Erich (1584) csak egy negyedévig, a joachimsthali Weinstein Sámuel (1585—88.), Agricola Kristóf (1588—92.), Auer János (1592—96.), Spreitzer Elek Lénárd (1596—97.), Sommer Benedek (1597—99.), aki „artium liberalium et philosophiae baccalaureus" büszke címmel dicsekedett, különben pedig egy soproni polgárnővel való tiltott viszonyáról volt ismeretes. Stantler Márton (1599—1600.), Asber Sebestyén (1600—1602.), Fabricius Márk (1602.), Kuczera György (1602—1603.), Huber Kristóf (1603—1604.) és Baumgartner Lőrinc (1604—1606.), aki a vele egy házban lakó kántorról és diskántistákról is emlékezik 1 Sopr. mon. II. 91. 1. Gamauf, Dokumente I. 2. A. 92. x. 287. 1. 2 Sopr. mon. II. 118. 135. 139. 215. 3 Hegykőről 1610. febr. 14. irt Megyery Imre alispánnak, Nádasdy Pál gyámjának egy érdekes levelet, melyben a gyermeknevelés elveit fejtegeti s ajánlja, hogy növendékét, miként Thurzó György tette a fiával, egyelőre még ne vigyék Németországba. Az árvái vár levéltárában Acta religionaria No. 78. Kubinyi, Thuró Imre. 5. 1. Burius, Micae 188 1. Fabő, Codex dipl. 6. 1. és Vita Superint. 85. 89.