Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VI. Az első számkivetés két évtizede. A keresztúri és nyéki templomjáráskora. 1584—1606.

által voltak kötve s ők már a börtön levegőjét is megízlelték, tehát nem vehették könnyen a dolgot. A nép ellenben nem gondolt ezzel s azért sokszor volt közöttük összeütközés. A polgárok továbbra is seregenként jártak ki Nyékre és Kereszturra prédikációt hallgatni, kereszteltetni, eskettetni és az úrvacsorát venni. Sőt e cselekvények végzése céljából időnként a papokat is behozták a városba. Spillinger pedig mind ezekről sietve küldte a jelentést, amelyre sűrűen jöttek a legszigorúbb rendeletek. Újabb ellenszegülésre adott alkalmat az 1585. évi karácsony. A plebánus ugyanis házról-házra bemondva hagyta meg szigorúan, hogy az ünnepet az új naptár szerint kell megülni. S annyit meg is tettek az evangélikusok, hogy a pápisták ünnepén tartózkodtak a nyilvános munkától, de ők maguk a karácsonyt csak tíz nappal később Nyéken és Kereszturon ünnepelték a régi naptár szerint. Ezek a vidékre való zarándokiások most már egészen nyíltan, szinte tüntetőleg történtek. Nagy csoportokban jártak ki, egyesek fegyvert is vittek magukkal s útközben örömlövésekkel bosszantották a klérust, mely itthon üres templomokban misézhetett.

1 A városi tanács, jóllehet maga is evangélikus volt és fájó szívvel bűntette a maga hitsorsosaít, ezeket az ingerlő és kihívó dolgokat többé nem tűrhette. Különösen Gering János városbiró, ki ismételten szenvedett már fogságot hitéért, járt el nagy szigorúsággal a rakoncátlanok ellen. Buzgó, de heves természetű ember volt s a város békéjét féltve, melyért ő volt felelős, többet a zavargók közül a toronybörtönbe vettetett, sőt felhevült állapotában néhányra a buzogányával is lesújtott. E miatt ápr. 24. a bíróválasztáskor el is ejtették, pedig már nyolc év óta viselte hivatalát. A következő évben Pápai Imre tanácsos pedig azzal vádolta meg nyílt ülésen, hogy bírósága idején négyszeres emberölés bűnébe esett. Csak hosszú pereskedés útján tudta magát tisztázni s utóbb a polgárság bizalmát is visszanyerte, mert 1594. polgármesternek is megválasztották.

2 Draskovich haláláig azután még sok szigorú rendelet érkezett a városhoz. 1585-ben Klein Menyhért német tanítót, Peresztegi Jánost és egy másik magyar tanítót, kik Schremmel elűzetése után ily nehéz viszonyok közt is titkon itt maradtak, szintén el1 Faut krónikája. Gamauf I. 344. 2 Faut krón. és tanácsjkv 1586. ápr. 30. 1587. márc. 2. 1589. okt. 18. 1590. márc. 16. és máj. 7. Sopr. mon. Forrásanyag II. 52. és Gamauf I. 345.