Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

E falvakon kívül magának Sopronnak határában is voltak szántóföldek, melyeknek bevetésére 600 mérő gabona volt szükséges. Rétjei is az évi szükségletnél több szénát termettek. Igazi gazdagsága pedig mintaszerűen művelt szőlőhegyeiben rejlett. A soproni bornak nemcsak Sziléziában, hanem Lengyel-, Német- és Franciaországban is nagy hire volt. A borkereskedők sokat szállítottak belőle fejedelmi udvarokba is. A kereskedők és iparüzők mellett a szőlőkapások (fossores, Hauer) voltak legnagyobb számmal. Jelentékeny, mintegy évi 300 forint jövedelme volt Sopronnak halastavaiból is ; továbbá nagy jövedelme házaiból, boltjaiból, fürdőiből, malmaiból, téglavetőiből, mészégetőiből s a sóeladáson kívül a salétrom- és puskapor-gyártásból is. Az iparágak közül különösen az ötvösöké volt virágzó már a középkorban is. Róluk nevezték el az Ötvös-utcát, mely ezt a nevét mai napig megtartotta; a pfalzi gróf megdicsérte a magyarországi ötvösmunkákat, melyeket Beatrix királyné menyegzője alkalmával látott. A ferrarai herceg pedig Sopron városának csinosságát dicsérte meg.

1 Az iparosok a sűrűn látogatott vásárokon értékesítették áruikat. Az első országos vásárt Nagy Lajos 1344. engedélyezte Szent Margit napjára (júl. 13) és pedig előtte is, utána is 7—7 napra. A másodikat szintén ez a király 1371. Szent Erzsébet (nov. 19) előtt és után való 14—14 napra. Ezekhez még azután Mátyás király engedett 1465. két újabb vásárt, az Invocavit vasárnapja után való keddre s az előtte és utána való 1—1 napra s Fülöp és Jakab apostolok napjára (máj. 2).

2 E vásárokon bonyolították le üzleteiket a soproni kereskedők is, kiknek messze vidéken is legjobb volt a hírnevük. Takáts Sándor piarista történetíró, régi írott emlékeink alapos ismerője mondja: „A magyar kalmárok közt elsőnek mindig a sopronit tartották."

3 A kereskedelmet Ausztria és Németország felé főként a soproniak közvetítették. S ahol ily virágzó volt az anyagi jólét, ott a szellemi műveltség ápolásához is megvoltak a kellő eszközök. A vallás-erkölcsi állapotokról szólva, be kell vallanunk Pódával, hogy Sopron már 1 Sopronio, che e Cita piccola et assai bella. Bruckner Gy. Galeotto De egregie etc. műve. 52. és 54. 1. Sopron régi épületeit lásd Mihályi E. „Sopron renaissance- és barok-stilusban épült házai" című becses művében. Sopron 1915. 2 Gamauf i. m. 3. 1. 3 Takáts S. A magyar adás-vevés. Bpesti Hirlap 1909. okt. 28. sz.