Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - V. A két felekezet békés viszonyának felbomlása.

Az iskolák iránt való meleg érdeklődésre mutat Sopronban, hogy egyesek már a tanítás céljaira alapítványokat ís tettek. így Oláh Ilona, a prímás huga is hagyott végrendeletében 1579. feltételesen 100 forintot a szegény diákok részére. Volt továbbá a bécsi egyetemen is egy alapítvány, a Salzer-féle, melynek kamatját soproniak is élvezték. Ezt a soproni születésű Salzer AmbroAz Oláhok és Dersffyek (ma Esterházy herceg) háza. zius

1

, a bécsi egyetemen a theologia tanára alapította 1555. és 1568. kelt alapítóleveleivel. Három szegény tanuló kapott ebből 6—7 éven át évi 25 forintot. Egyik ilyen ösztöndíjasul Steyer városából való ifjút, ennek hiányában pedig sopronit jelölt meg az alapító

2

, aki így csak nagyon szerény mértékben gondoskodott honfitársairól. De azért mindig akadtak Sopronból is bécsi tanulók, akik érte folyamodtak. így például Spát Tamás, későbbi tanácsos, bécsi jogtanuló korában 1574—79. élvezte s távozásakor a városhoz intézett levelében kérte, hogy helyébe más soproni 1 Fraknói V. Hazai és külf. isk. 205. 1. 2 Kreil A. bécsi egyet, tanár levele 1817. szept. Gamauf I. 443.