Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - V. A két felekezet békés viszonyának felbomlása.

a püspök oly haragos szemmel nézett reájuk, a milyennel még soha sem." Gering János városbíró ezek után kétszer az Istenre kérte, hogy kíméljék meg mégis a szegény várost és ezt a határozatot a maguk mentségére adják ki nekik írásban. De ezt is megtagadták azzal a megjegyzéssel, hogy ez utolsó szava őfelségének, ha ezerszer folyamodnak is hozzá. A püspök még azt is monda: úgy hallotta, a prédikátorok, a jámborok nem sokat gondolnak vele, csak az elöljáróság bocsássa el őket. Panaszképpen említé továbbá, hogy a soproniak bedobálják a szerzetesek ablakait és szemetet (Rosszucker) dobálnak a szentelt vízükbe. Péter és Mátyás barát panaszolta ezt. A soproniak tagadták, de mit sem használt. Draskovich végre is azzal bocsátá el őket Bécsből, hogy őfelsége tudni akarja, mely napon adnak ki a prédikátorokon.

1 A soproniak még most sem adtak fel minden reménységet. Megyery Imréhez, a buzgó evangélikus alispánhoz folyamodtak tanácsért. A vármegye is folyamodványt írt Sopron érdekében s ezt október elején vitték fel ismét Bécsbe a püspökhöz.

2 Draskovich ezt sem fogadhatta kedvezőbben, de Sopronban azért maradt mégis minden a régiben, a királyi, illetve püspöki rendeletnek nem engedelmeskedtek. Még a következő 1584. évi március havában is egyik falujok, Harka számára Grácban papot avattattak fel Kapeller János személyében.

3 b) fiz új naptár. Scbremmel iskolája. Rz egyház be\ső élete. E közben Draskovichnak egy másik nagy oka is volt, amiért most már véglegesen akart leszámolni a soproniakkal. Ezek ugyanis ily nehéz viszonyok közt is elég merészek voltak arra, hogy visszautasítsák a Gergely-féle új naptárt. XIII. Gergely pápa 1582. febr. 25-én „Inter gravissimas" kezdetű bullájával tette kötelezővé egyházában az új naptárt s ennek használatára külön brévékben Európa összes államait is felszólítá. Több országban már 1583. elfogadták, hazánkban azonban a pozsonyi országgyűlés, melynek többsége protestánsokból állott, visszautasító ta. Nem volt csuda, ha az ellenségtől, a párisi vérnászt fényes TeV 1 Töredék, talán jkönyvből kiszakított lap a v. levéltárban. Lad. XII. et fi. Fasc. V. 233. 10. Gamauf I. 295. 2 Vár. szám. 1583. Gamauf 1. 298. 3 A gráci papság levele. Gamauf, Dokumente I. k. 2. r. A. 60.