Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - V. A két felekezet békés viszonyának felbomlása.

ben folyamodik állásért s utóbb bizonyítványt kér itteni működéséről. Ezek szerint peresztegi születésű és több éven át tanult Morvaországban és Sziléziában. Elég jó latinsággal ír. Előzetesen Spillinger jóakarstát is kikérte (ezt ugyan hiában) s mivel a megszűnt gymnasium élére nem állíthatták, kész volt magánhelyen is tanítani, de a város segítségét kéri, mig hallgatóinak száma megszaporodik. Igen nehéz viszonyok között tanított s végre a tanítás szabadságát (professionis libertás) is megvonták tőle. Saját szavai szerint nem csak az ifjúságnak használni, hanem régi (evang.) vallásuknak állapotát is fenn akarta tartani.

1 A virágzó egyházi életnek, melyről Muraközy emlékezik, véget vetett Draskovich püspök és kancellár, aki tervszerű, kegyetlen támadásokkal törte meg úgy a német, mint a magyar gyülekezet erejét. A szombathelyi zsinat ügyében, mint láttuk, Németújvárott is jártak a soproniak s Batthyány és Beythe véleményét is kikérték. Bizonyosra vehetjük, hogy ők sem ajánlották az elmenetelt. Nádasdy Ferenc pedig a szomszéd Keresztúrról 1579. július 29. küldte meg miheztartás végett a zsinat ügyében Draskovichhoz irott levelét. Ebben ő egyenesen közli, hogy papjai nem mennek el, mert a püspök jól tudja, hogy az ágostai hitvallás a rómaitól sokban különbözik. Vitatkozásra vagy értekezletre azonban elmennek, ha biztos helyen tartják és megbízható birák fognak dönteni. Ajánlja tehát, hogy a püspök halassza el a zsinatot más alkalmasabb időre. Ha pedig más eljárást követne a püspök, attól kell félni, hogy az országgyűlés előtt panaszra, vagy ami még rosszabb, ezen a török által úgy is eléggé szorongatott országrészben valami új és veszedelmes mozgalomra ád okot.

2 A soproniak ebben egyetértettek Nádasdyval. Az evang. lelkészek itthon maradtak s így csak Spillinger plebánus és a beneficiátusok közül Salhinger Farkas, Akách Miklós és Glöckel Konrád mentek el a zsinatra. Marczali János és Solicz János betegségük miatt maradtak itthon.

3 Akáchnak a szombathelyi kánonok alig nyerhették meg a tetszését, mert ott nem csak az eretnekséget, hanem a papok házasságát is kárhoztatták, holott neki törvényes felesége és fia is volt. Draskovich Szombathelyen nem csak a maga egyházát akarta 1 Vár. lev. Lad. XII. et M. Fasc. II. 61. és 62. Gamauf Dokumente I. k. 2. r. A 73. a. b. szám 201 1. és U. o. C. 48. sz. 137. 1. 2 Ribini, Memorabilia I. 258. és Payr i. m. 38. 1. 3 Károlyi L. Speculum Jaurinensis Ecclesiae. Győr 1747. 88. 1.