Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.
Fláciánus lelkészek Magyarországban. F^vr. Antal Géza „A magyar protestáns egyház külföldi érintkeU zései" című értékes tanulmányában 1 helyesen mutat reá, hogy történetíróink ezt a fontos tárgyat még nem dolgozták fel kellőleg. A művelt protestáns külföld nem csak iskoláival, anyagi segélyezéssel, az üldöztetések idején diplomáciai uton való közbenjárással tett hazai egyházainknak igen nagy szolgálatot; hanem az ott fellépő szellemi irányzatok, sőt a gyakorlati téren mutatkozó egyháztársadalmi mozgalmak is erősen éreztették hatásukat Magyarországban is. A lutheránusok mellett félénk erasmianusok és radikális zwingliánusok, Melanchthont követő filippisták és kryptokálvinisták és Kálvinnak nyilt hivei mellett egy Stancarusnak, Blandratának és Socinusnak is voltak követői hazánkban. A lutheri és kálvinista orthodoxiának, a Formula Concordiae mellett és ellen megindult harcoknak, az angol puritánismusnak és independentismusnak, Drabik és Comenius chiliasmusának, a coccejanismusnak, pietismusnak, majd a rationalismus különféle árnyalatának s a Schleiermacher óta jelentkező általános vallási megújhodásnak hazánkban is meg volt erősebb vagy gyengébb hatása. Spenernek és Franckenak hatását hazai egyházunkban és a magyar nevelés terén magam is megkisérlettem kimutatni. 2 Most pedig Luther legbuzgóbb hívei köréből ismét egy olyan szellemi mozgalmat akarok ismertetni, amely eddig hazai egyháztörténetünkben tudtommal kellő méltatásra még nem talált. A fláciánusok szerepe hazai protestáns egyházaink életében nem volt ugyan nagyobb, talán korszakos jelentőségű, de figyelemre méltó mégis, mint annak bizonysága, hogy a külföldi theol. irányzatok közül a szélsőbbek is — részben osztrák közvetítéssel miként csaptak át hazánk földjére és miként nehezítették meg itt ugy is sok bajjal küzdő egyházunknak a létért való küzdelmet. Flacius Mátyás, a róla nevezett theol. pártnak vezére, szláv eredetű volt, Isztriából, vagy az akkor úgynevezett lllyriábol való. Luther és Wittenberg vonzó ereje ugyanis az Adriai tenger mellékén lakó szlávokat és olaszokat sem hagyta érintetlenül. Capo 1 Prot. Szemle 1908. 65. 1. és Tanulmányok c. kötetében is (Pápa 1908 külön. 2 Magyar pietisták a XVIII. században. Bpest 1898. A pietismus pedagógikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. 1