Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.
III. A fláciánizmus Ausztriában és hazánkban. A kassai zsinat 1574. Rueber udvari lelkészei: Gogref, Leuthammer, Kratzer, Pilz és Lutzius
21 Formula Concordiae lelkes védői, tulajdonképen ugyanazon hittani alapon állottak. Csupán apróbb theologiai kérdések miatt hasonlottak meg egymással, de mint makacs és nyugtalan emberek nagy szenvedéllyel támadták egymást úgy Írásban, mint a szószéken is élőszóval. Rueber kénytelen volt ügyüket a rostocki egyetem elé terjeszteni, a melynek 1582. jul. 22. kelt válasza szerint csak egyes kifejezésekre és szólásmódokra vonatkozik a két férfiú vitája. Gogref vádjai túlzottak és legnagyobb részben alaptalanok, mert Kratzer iratai megegyeznek az Ágostai Hitvallással és Luther tanaival. Kratzer iránt, mint újonnan áttért iránt különben is elnézőnek kell lenni, ha kifejezései nem volnának is egészen helyesek. Gogref ne hallgasson a besúgókra, hanem fogadja Kratzert testvérül. Türelemmel és szelídséggel járjanak el hivatalukban, amint lelkipásztorokhoz illik. Ruebert a rostockiak külön is megdicsérik, hogy papjainak dolgát szivén hordozza és Kratzer iránt elnéző. Gogref ezután már nem sokáig maradt Rueber szolgálatában. Elhagyta hazánkat s 1586. Torgauban volt szuperintendens 1. Ötödik ismeretes papja Ruebernek a szepesváráljai születésű Pilcz Gáspár volt, ki Kassán és Eperjesen végezte iskoláit s Homonnán, majd pedig Kassán volt segédtanító. Részt vett a fláciánusok ellen 1574. Kassán tartott zsinaton s azután Rueber költségén két évet töltött Wittenbergben. Lelkésszé is Rueber avattatta fel Briegben Sziléziában. A nagysárosi papi állást 1580 körül nyerte el s míg Rueber élt, nem merte az Ágostai Hitvallástól való eltérését elárulni, de jóltevőjének halála után egyike lett a kryptokálvinisták legharciasabb vezérének, ki irodalmi téren is sokat dolgozott. Ö és Lutzius voltak ott Nagysárosban Rueber halottas ágyánál. Az utolsó estén Rueber Pilcznek mondta el a temetésére vonatkozó intézkedéseket. Háláját Rueber özvegye Fridenshaimb Judit iránt is megőrizte, ki vallási kérdések iránt szintén érdeklődött. Egyik müvét neki ajánlotta-. Hatodik és utolsó lelkésze, Lutz Vilmos már ismét flaciánus volt nyíltan is. Lutz tübingeni születésű (1551 1597). Urachban volt diakónus, 1576-ban pedig a schwartzenaui Strein Gábor hivta meg Ausztriába. Ezt a pátronusát rossz bánásmódja miatt már a következő évben elhagyta és Puchaim Mihályhoz költözött át Göllersdorfba. innen 1578. Hoffkirchen Vilmos császári tanácsos hivta meg Bécsbe, akinek házában más evangélikusok is össze szoktak gyülekezni. Hoffkirchen éppen e miatt vesztette el Rudolf császár kegyét és Lutz ezután a közeli Fesendorfban ' Dedekennius G. Thesaurus Consiliorum theologicorum. Jena 1671. II. 963. Ráíh Gy. i. m. 71. 1. - Ráth Gy. Pilcz G. és ellenfelei. 29 és 16. 1. Kiihne M. Hans Rueber i. h. 129 1. Három prédikációját, melyet még Sárosban 1581. a Rueber család előtt mondott el, Wittenbergben 1591. nyomatta ki. Drey Predigten, gehalten zu Scharosch vor den Rubrischen 1581. Szabó K. III. 819.
