Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.
III. A fláciánizmus Ausztriában és hazánkban. A kassai zsinat 1574. Rueber udvari lelkészei: Gogref, Leuthammer, Kratzer, Pilz és Lutzius
18 birtokára ment Ausztriába. Itt ismerkedett meg Rueberrel, ki őt végre a kassaiaknak ajánlotta 1. Gogreífet aki 1577. Késmárkon át érkezett meg Kassára, csak Fröhlich és a többi kryptokálvinisták mondták flaciánusnak, mint nagy lutheránust ezzel akarták rossz hirbe keverni. Ellenkezőleg Gogref 1580. Bártfán Gutgesell nyomdájában „Simplex et nuda explieatio" címen egy külön latin nyelvíi művet adott ki Flacius és ennek buzgó híve, Spangenberg Cirjék ellen 2. Valószínűleg Ausztriában irta még ezt a művét, de Magdeburgius és társai itt is elég okot adtak reá, hogy kiadja. A flaciánus Creutzer György is ebben az évben jött haza Strassburgból. Gogref azt mondja e művében, hogy az eredendő bűnről ő úgy vélekedik, mint ahogyan más istenfélő theologusok tanítottak erről még Flacius előtt és mint ahogyan ezt a tant Torgauban Chytraeus, Musculus, Chemnitz, Selneeker és Andreae irásba foglalták. Sajnálja, hogy többen nem csak Flacius és Spangenberg manichaeismusát követik, hanem a substantia és accidens között még egy közbeeső harmadik fogalmat is felvesznek. Ö is említi, hogy a flaciánusok a más nézeten levőket accidentiarius névvel gúnyolják, keresztszülőkiil el nem fogadják, az urvacsorához nem bocsátják, tőlük az egyházi temetést is megtagadják, sőt száműzetéssel is büntetik. Flacius egész vitáját Gogref e négy kérdésbe foglalja össze: 1. Vajjon'az eredendő bűn az emberi testnek és léleknek lényege-e, amiként ezt Illyricus a vita kezdetén állítá? 2. Vájjon az eredendő bűn az ujjá nem született embernek meg romlott természete-e, miként Spangenberg bűntársaival együtt mondja és köröm szakadtig védelmezi? 3. Van-e valamely eltérés vagy különbég az ember lényege, illetve maga a romlott természet és az eredendő bűn között? 4. Vájjon az eredendő bűn esetlegesnek (accidens) helyesen nevezhető-e? E kérdésekre azután Gogref sok szentírásbeli idézettel a Formula Concordiae nyomán felel meg. Flacius tanát elitéli, de egyébként eléggé elfogulatlan annak kijelentésére, hogy a többit, amit Flacius a meg nem változtatott Augustana és az Apologia értelmében tanított és számos munkájában hirdetett, azt minden jó keresztyénnek elfogadni és helyeselni kell 3. Gogref különben nagy mértékben szenvedett a „rabies theologorum" hibájában. Nyughatatlan, összeférhetlen természetű férfiú volt, mint abban a korban igen sok más társa. Rueber őt 1579. saját udvari lelkészének hivta meg 4, de másik két kollegájával Leuthammer Jánossal és Kratzer Gáspárral sem tudott megférni. 1 Raupach, Presbyterologia 50. I. Ráth Gy. Két kassai plébánus. 35. és 47 l. - Szabó K. Régi M. Könyvtár ll. 154. sz. 24 levél. Megvan a sárospataki ref. collegium és a segesvári ev. gym. birtokában. 3 A mű kivonatát közli Ráth Gy. Két kassai plébánus 58 60. I. 4 Gewesener Pfarrherr zu Caschau, nunmehr Herrn Hans Rueber Veldobristen in Obern Hungarn bestalter Predicant. 1579. kiadott művében. Szabó K. Rmk. II. 150. sz
