Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.
II. Rueber János, a győri, majd kassai főkapitány és Magdeburgius Joakim győri tábori lelkész, mint gnesiolutheránus
10 nak is ők adták a fizetését. Nem is volt ő állandóan Győrött, hanem időnként urának osztrák birtokain Grafenwerthben, Feldsbergen sat. szolgált s, az osztrák protestánsok dolgaiban nagy szerepet játszott. Magdeburgius idejében Gregoriáncz Pál (1554—65.) és Delphinus Zakariás (1565 -1573.) volt a győri püspök, de sem ezek, sem a helybeli káptalan nem tudták megakadályozni az ő predikálását. Pedig nem titkon, hanem nyilvánosan végezte a dolgát, ami abból is kitűnik mondja a fentebbi Előszóban — hogy jóllehet urának, Rueber ezredesnek házában kell prédikálnia, de minden alkalommal nyolc helyen fúvatja meg a városban a trombitát, hogy ezzel a népet prédikációra hívja; és néha az utcán és a szabad mezőn is prédikált. És ezen felül urának a háza, amelyben prédikál, a nyilt piacon épült, ahol mindig sok vevő és eladó gyülekezik össze, úgyhogy ott sem prédikálni, sem zsoltárt énekelni, sem a szentségeket kiszolgáltatni, sem rendes istentisztetet végezni nem lehet a nélkül, hogy a piacon sokan ne hallanák. 1 Az 1567. évi győri telekkönyvből tudjuk, hogy a lovasok prédikátorának háza az Uri utcában volt, 9 öl 1 láb széles és az udvar felé 10 öl hosszú. Ezen kívül a német gyalogosoknak is volt Győrött egy Ábrahám nevű papjok. A magyarok prédikátora pedig Deáky Kálmán volt, kiknek házát 36. és 45. sorszám alatt említi a telekkönyv. 2 Hogy Magdeburgius, a főfláciánus milyen viszonyban állott győri kollegáival, arról nincsen tudomásunk. Győri lelkészkedésének második évében kiadta Regensburgban az Ágostai Hitvallást és a Schmalkalden! Cikkeket egy külön intéssel (Vermahnung Joachimi Magdeburgii). Az előszó szerint, mely Győrött 1566. máj. 15. kelt, ura, Rueber János kívánta ezt, mivel úgy találta, hogy az Augustana példányaiban nagy a hiány ebben az országban. A kiadó mint tábori lelkész különösen a török határon levő (diese Lande, als die Siebenburge, Hungern, Osterreich, Crabatia, Crain und Kernten) vagyis a végbeli katonáknak ajánlja Isten igéjének buzgó hallgatását és tanulását. Intelmeit a 27 lapra terjedő Előszóban közli. Különösen az ellen polemizál, hogy mi tiltanánk a jócselekedeteket. S mivel a reformáció nálunk még új dolog, tehát a szentírás, Luther kátéja és postillája, az Ágostai Hitvallás, a Schmalkaldeni Cikkek, Urbánus Regius könyve sat. szorgalmas olvasását ajánlja. Mint Flacius barátja és az interimek ellensége a Schmalk; ldeni Cikkeket, Luthernek ezt a határozott és kemény hangú iratát azért csatolta az Ágostai Hitvalláshoz, hogy olvasóit még inkább távoltartsa a pápistáktól és filippistáktóL. Ez év nyarán szinte Győrött 1566. aug. 29-én még egy vitairatot tett közzé a r. katholikusok ellen ezen a címen: Widerlegung ' Confessio Joachimi Magdeb. Előszó. Villányi Sz. Győr város 66. old. és Payr Ehtört. Emi. 30. A ritka mű megvan a N. Múz. könyvtárában. Dogm. 337. De a háború miatt nem kaphattam meg. - Liszkay J. A nagygyőri ev. ref. egyház múltja 2. 1. és Payr i. m. 29. 1. 3 Megvan a soproni lyc. könyvtárában Lc. 313. Raupach I. Forts. 150. 1.
