Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Az evang. vallásgyakorlat itt 1660. szűnt meg. Hertelendy Ádám és Viczay János Nádasdy és Esterházy Pál nevében űzték el az evang. lelkészt, Acsádi Pált. Musay püspök 1661. mint Fertőszentmiklós filiáját említi. Horváth Jakab muzsaji nemes, midőn 1660. elhalt fiának a röjtökí közös temetőben sírt ásatott, Hertelendy Ádám és Jósa Gáspár szolgái a sírásókat elkergették, a sírt behúzták s az apa kénytelen volt fiát a mezőn eltemetni.

1 Söjtör. (Süttör, Schüttern). Földesurai a Nádasdyak voltak. Az adólajstrom szerint 1595. már evang. lelkésze volt. Lelkésze 1628—31 Szemenyey György, 1635-ben Herczegszőllősi János, 1647—51. Szedenics János. Az 1631. évi egyházlátogatáskor Basits Balázs volt a biró és Turbók János s Foglyár Mihály a gondnokok. A lelkésznek egy rétje az endrédi és söjtöri határok közt volt (kápolna-rét), egy másik pedig Sarród felé Megyery Zsigmond birtoka mellett. Szemenyey lelkészt Nádasdy Pál nyomban az egyházlátogatás után Széplakra helyezte át. Az 1646. évi bizottság a söjtöri templomot is visszarendelte az evangélikusoknak. Már a Klaszekovics István szentmiklósi és Tétényi Dániel czenkí esperesek által 1603. meglátogatott gyülekezetek közt is ott voltak: Söjtör, Széplak, Röjtök, Czírák, Hímód, Csapod stb.

2 Széplak. 1540 körül Enyingi Török Bálint birtoka volt, majd pedig a Nádasdyak kapták meg ezt is, „Győr vészese (1594) után ide szállván." Ugyanitt volt földesúr Nádasdy Ferenc jóbarátja és Nádasdy Pál gyámja, Megyeri Imre alispán és kir. tanácsos, aki igen buzgó patrónusa volt a gyülekezetnek. A prédikátori földeket ugyan elfoglalta ő is, de a „kútfeje utjánál" három holdat adott helyette. Fia, Megyery Zsigmond báró Nádasdy példáját követve áttért, megkárosította a gyülekezetet s 1660. ő űzte el a lelkészt és foglalta el a templomot. (Wittnyédy István fenntartotta vele a komaságot, együtt bírálgatták Zrinyi Miklós kéziratait. Arcképét közli Széchy K. Zrinyi M. II. 232.). Széplakon az egész hegyvám is a lelkésznek járt. Az adólajstrom szerint 1595. már evang. lelkésze volt. A széplaki lelkészek közül ismeretes Vörös Ruber János, akit Reczés esperes 1590. körül avatott fel Csánígon s 1596-ban volt Széplakon. A röjtökiek is egy Lukács nevű prédikátort említenek, aki Szép3 Emi. 56. 59. 61. 86. 129. 132. 145. Adattár VI. 41. 43. 105. Zsilinszky M. i. m. III. 200. és 203. 2 Emi. 74. 81.129. Adattár VI. 18. Hist. Dipl. Ap. 72.Ker, jkv. I. 50.11.20.360.