Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

Ovárott. Lehet, hogy a soproni születésű Major Pál, aki 1575. jött haza Wittenbergből, itthon „sub dítione Aldenburgica" tanított" s 1576. év elején küldetett ki ismét felavatás végett Wittenbergbe, Ovárott is hirdette az igét. De Péter balfi lelkészről, akit Braun Erasmus magyaróvári kapitány 1578. Tatára akart küldeni tábori lelkésznek, bizonyosan tudjuk (éppen Braun leveléből), hogy korábban, tehát 1575 körül Ovárott volt lelkész.

1 Braun Erasmus, a buzgó evang. várkapitány továbbra is védte Ovárott az evangélikusok érdekeit. Mert 1579-ben, midőn Draskovich György győri püspök Szombathelyre zsinatra idézte a protestáns lelkészeket is, Braun nem eresztette el az urodalombeli lelkészeket. Strinczicz Mihály oroszvári lelkész a kapitány tudtán kívül talán félelemből jelent meg s ezen kívül még Reitter István gálosi lelkész volt ott. Óvár Miksa király idejében teljesen protestáns lehetett, mert Szíjgyártó Lukács 1610. azt irja Szenczi Molnár Albertnek, hogy Óvárra csak nem régen vitték be a pápistákat

2 Óvár későbbi lelki vezéreinek nevét nem ismerjük, de tudjuk, hogy külön templomuk volt a magyar ajkú reformátusoknak és a németajkú lutheránusoknak, míg nem Harrach Károly gróf 1624-ben mind a kettőt elfoglalta. II. Ferdinánd 1628. elején Pázmány Péter prímástól külön levélben azt kérdezte, hogy Harrach Károly gróf, ki a jus patronatus alapján meg akarja tiltani a haeretica exercitiót Ovárott, nem kerül-e összeütközésbe a protestánsok vallásszabadságát biztosító törvényekkel. Mellékelte egyszersmind Esterházy Miklós nádornak e tárgyban adott véleményét is. Pázmány természetesen megnyugtatta a királyt. A nevezett törvényekből korántsem következik, hogy a patrónus földesúrnak nem volna szabad községeik templomait az eretnekek elől elzárni, a prédikátorokat azokból kizárni és helyettük kath. parochusokat behelyezni és az egyház összes jövödelmeit ezek számára biztosítani. Es pedig azon okból, mert a jobbágyok hazai törvényeink szerint azok földjén munkájok jutalmán kívül semmi más joggal nem bírnak (Verbőczy III. 30. §. 7); annál kevésbbé bírhatnak patronátusí joggal. II. Ferdinándtól különben 1 Stromp L. Eht. Eml. 48, Oestr. Jahrb. XVI. 199. Payr S. Sopr. eht. 149. 150. 2 Károlyi L. Speculum Jauriensis Ecclae 89. 1. Dézsi L. Sz. Molnár A. napi. 358. 1.