Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VIII. Evangélikus egyházunk a magyar nemzeti szellem szolgálatában.

ügybuzgalmat hozta haza magával, nem csak az első magyar neveléstant irta meg Francke nyomán, hanem hallei példán okulva, erős harcot indított itthon az anyanyelv, a magyar nyelv jogáért is. A latin nyelv uralma ellen küzdve 1711. mondja : „A keresztyénségtől sem kapnak oly hamar csömört a gyermekek, ha magyar könyvből tanulnak. A históriát, geographiát is magyar nyelven magyarázzák nekik. Epistolákat és más magyar elaboratiókat csináljanak, hogy mindenek felett a magyar nyelvet tanulják meg tisztán." Hrabovszky György Wittenbergből és Haliéból a filantropizmust hozta magával. Várpalotán, Kissomlyón árvaházat, alumneumot alapított s a „siketek és némák iránt való tisztünkről" prédikált; e mellett Dunántúl egyháztörténetéhez sok forrásanyagot gyűjtött s a háromnyelvű Lajoskomáromban sokat tett a magyarság ügyéért. Ráth Mátyás győri lelkészt Göttingen tudományos élete ragadta el. Még Perlakyy Gábor püspök felett mondott búcsúztatójában is felkiált: Göttinga, oh dicső tudomány kormánya, Melytől elválását szivem most is bánja! Itthon az első magyar hírlapot indította meg, többnyelvű szótárra hirdetett előfizetést és Kazinczy ítélete szerint Szenczi Molnár Albert óta egy hazafi sem tett többet a magyar kultúráért, mint Ráth. Göttingában termékenyült meg Kis János és Gamauf lelke is. Az evang. iskolák színvonaláról, melyekben külföldön járt tanárok tanítottak, Kazinczy Kis Jánoshoz irt levelében 1793. szép elismeréssel nyilatkozott: „Minden kétségen kívül vagyon az, hogy a lutheránusok oskoláiból jönnek ki azok az ifjak, akik aesthezissel dicsekedhetnek. Városokban neveltetvén, muzsikát és valami kevés festést s németül tudván, a német irók munkáinak ismeretségét tehetitek magatokévá, melyek nélkül haszontalanul igyekszik valaki hazai literaturánkat boldogítani." (Váczy II. 297.) Meglátták külföldre járó theologusaink és egyéb ifjaink hazánknak a gazdasági téren való elmaradását is s itthon is a hiányok pótlását, a modern gazdálkodást sürgették. A kőszegi Nagy György (talán Nagy Benedek ivadéka) harkai lelkész és soproni tanár, Salzmann barátja, Jenából hazajővén, a magyar iparvállalatok iránt is érdeklődik, pályamunkát ir a hazai manufactura akadályairól és Sopronban 1794. ő kezdeményezte az első hazai cukorgyárat, melyet azután a bajor származású Rupprecht János, buzgó evang. presbyter emelt virágzásra. Sopron határában kezdték művelni az első hazai kőszénbányát. A keszthelyi Georgikon igazgatója, Asbóth János és két tanára, Rumi Károly