Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.

csak német, hanem magyar ifjak is tanultak Sopronban már a XVI. században. Sztáray Mihály 1570. hálás levélben ismerte el, hogy a soproniak nemcsak az ő német, hanem a mi szétszórt magyar nemzetünkről is gondot viselnek s ennek tanítására Sztárayt hívták meg az ország széléről. A bécsi béke után és Bethlen Gábor idejében ismét nagy virágzásra emelkedett az iskola, sok magyar ifjú ís tanult itt. Előkelő nemes és főrangú ifjak jártak a soproni iskolába, akik Lackner Kristóf polgármester drámáit tánccal és zenével sok gróf, báró, nemesek, hölgyek és nagy közönség jelenlétében adták elő a városházán (in domo senatoria). Az első ilyen előadás 1615. volt. Bocatius János kassai poéta versben üdvözölte a szerzőt. 1617-ben Nádasdy László (Pál unokatestvére) Pecsenyéd örökös ispánja kérte fel Lacknert, hogy iskolai drámát irjon. Minden harmadik évben új dráma kerül szinre és jelenik meg nyomtatásban Révay Péter koronaőrnek, Nádasdy Pál grófnak ajánlva. 1621 elején említik a városi tanácsban, hogy a szomszédos magyar ifjúságnak itt Sopronban igen jó iskolája volt, tehát az iskolafelügyelők most is szigorúbban ellenőrizzék a tanítást, hogy annál több magyar úr neveltesse itt a fiait. Révay koronaőr fia, Révay Pál is Sopronban tanult. Lackner polgármester piaci házában volt szállása. Nénje, Nádasdy Pálné 1623. Sárvárról irja néki, hogy az oskolában való tanulását semmiben meg ne vonja s örvendezve akarják hallani „az nemes deáki tudományban való nevekedését". (Lackner végrendelete szerint, ami jellemző főuraink pénztelenségére nézve, Nádasdy Pál még 1631. is 2500 tallérral tartozott neki sógora tartásdija fejében.) Scriba György és Pastoris András, valószinűleg felvidéki adstans ifjak már 1610. voltak a soproni iskola növendékei. S később is világi uraink fiai s a kerületnek sok tanítója és lelkésze végezte itt iskoláit. Az elvesztett csepregi iskola pótlására nemcsak Kőszeg, hanem Sopron is 1657, új magyar gimnáziumot alapított a régi német mellé, melyet már 1664. lyceumnak ís neveztek. Igazgatója a komáromi Kövesdy Pál lett, aki jeles magyar nyelvtant irt. A tanulók száma évrőlévre szaporodott, voltak erdélyiek és a bányavárosokból valók is, a főnemesi ifjak közül báró Mandorf János és Keresztesi Fejérvári János. Ez utóbbi 1664. Sopronban halt meg és Wittnyédy Pál mondott felette halotti beszédet „in area Lycei." (Sopron Eht. 247. 248. 274. 404,) A vidéki kisebb iskolák diákjai közül Fertőszentmiklóson Kanizsai Pálfi János, a későbbi ref, püspök válik ki, aki még