Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Musay feljegyzése szerint Nyőgérnek mint anyagyülekezetnek Sótony és Bejcz volt a filiája.

1 Az 1662. évi országgyűlésre beadott sérelmek közt olvassuk, hogy Nádasdy a nyőgéri templomot, paplakot és egyházi jobbágyokat is elvette és a plebánusnak adta. Sótony. 1596-ban Csepregi Dianovics János volt a lelkésze. Később Nyőgér filiája. Rábasömjén. Régi magyar község, mely a sárvári urodalomhoz tartozott. R. kath. temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. 1596—1602. Kenézy Máté és 1608. Nagy Tamás volt a lelkésze. Egyházlátogatás 1633. márc. 10. volt Rábasömjénben. Jelen volt ezen a sárvári udvarbíró Sibrik János is és Bogyoszlóból Telekesí Imre, Vasmegye esküdtje. A lelkész ekkor Németh János, ki 1615-ben Köcskön volt s már 1630. is itt találjuk. Neki is vannak jobbágyai, kik több napon neki szolgálnak. A filiája Rábabogyoszló, melyben sem kápolna, sem egyházfölde nem volt, A földesúr itt is Nádasdy Pál gróf. 1641 előtt Gotthard Miklós volt itt a lelkész, ki ekkor Olbőre távozott. 1651-ben pedig Fövenyesy János lelkészt találjuk itt, akit 1649. avattak fel a vasmegyei Gyarmatra. Utolsó lelkészét 1660. Losy Mihály sárvári plébános és Sándor Péter kapitány muskétásokkal űzte ki. Nemes Izdenczy Mihályért, kit szertartás és harangozás nélkül temettek el, a plebánusnak 10 birodalmi tallért kellett fizetniök.

2 Nagyölbő. 1596-ban Polyání Ambrus volt a lelkésze, 1628— 30, pedig Szentlőrinczi Balázs. 1631-ben Dobroni Gábort avatták fel Olbőre, ki azonban hamar eltávozott. Kis Bertalan püspök 1633, márc, 11. volt itt egyházlátogatáson. Nádasdy Pál gróf itt is a földesúr és a nemesek közül Koroknay Mihály, Ölbői Tamás, Lóránt István birtokosok, A gyülekezeti tagok közt említve Hering Pál és Hering János. A lelkész ekkor a dabronyi szülelésű Basilides Gábor volt- Ennek is két jobbágya volt, akik még karácsonyi kappannal is tartoztak. Két filiája volt: Kisölbő és Esztergách. Ez utóbbi falut csak 1630. építették újonnan és az egyházlátogatás alkalmával csatlakoztak Nagyölbőhöz. 1635-ben a kassai Phílargírus Jakab került Olbőre. 1641ben pedig Gotthard Miklós lelkészt találjuk Ölbön, ki a püspök 1 Payr, Emi. 55. 74. 136. Zsilinszky i. m. III. 206. Ker. jkv. 359. 2 Eht. Emi. 55. 60. 84. Zsilinszky M. i. m. 205. 1. Ker. jkv. 13. 22. 33. 191. 360. Adattár VI. 112.