Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.

század, mely súlyos csapásokat hozott hazánkra, nagy áldásokban is termékeny volt. A politikai sülyedés és török hódítás, a polgárháborúk és vallási küzdelmek borús napjaiban nemzetünk a művelődés pályáján oly nagy haladást tett, a tudományosság terén oly magasra emelkedett, a szellemi érdekekkel oly melegen foglalkozott, mint azelőtt soha és a kort, melyben mi élünk, kivéve, azóta is soha. A nyugot műveltségének szinvonalat e században közelítettük meg leginkább." Es minket illet első sorban az ís, mit alább a nevelés ügyéről mond Fraknói: „Hazánk oly nagyszámú iskolákkal, iskoláink oly jeles tanerőkkel nem bírtak soha, mint a XVI. században. Jelentéktelen városokban, vagy épenséggel faluhelyeken hírneves tudósok és írók foglalják el a tanszékeket. Idegen tudósok és tanárok soha sem keresték fel oly nagy számban hazánkat és magyarországi ifjak soha oly sűrűen nem látogatták a külföldi iskolákat, mint a XVI. században." Fínáczy Ernő is e téren nagy elismeréssel adózik a reformációnak: „A végső felbomlás veszedelmétől hazánk iskolaügyét egy nyugatról beözönlő hatalmas áramlat mentette meg: a reformáció, szövetségesével a humanizmussal; és a protestáns iskoláztatás megerősödése nem csak közvetlen hatásában volt nagy fontosságú, hanem azon visszahatásában is, melyet a mélyen aláhanyatlott kath. iskolaügyre gyakorolt". Volt iskolázás hazánkban a középkorban, a r. kath. világban is. Ennek emlékeit Békefi Rémig gyűjté össze nagy buzgalommal és széleskörű alapos forrásismerettel. De ennék eredményeként is 1540-ig összesen csak 15 káptalani, 275 városi és falusi s 1 zsidó iskola nyomait tudta kikutatni. (Ezenkívül vannak a szerzetesi iskolák). Iskolaügyünk nagyobb lendületet csak a reformációval vett, a nevelés igazi nemzeti és országos üggyé csak ezáltal lett; még a r. kath. nevelés és irodalom is csak a reformáció hatása alatt kezdett zöld ágra vergődni.

1 Békefi megjegyzi, hogy „a városokban a protestantizmusnak nem kellett új iskolát alapítania, hanem csak a régit alakította át és szervezte a saját céljai szerint". Mi is elismerjük, hogy a reformáció sok városban kész iskolát talált, melyeket nem csak az egyház, hanem nagyobb számmal a tanulnivágyó áldozatkész polgárság alapított és tartott fenn. De az is érdeme volt a reformációnak, hogy ezeket az iskolákat az evang. egyház a fenntartó polgársággal együtt oly gyorsan és tömegesen hódította meg a 1 Fraknói V. A Révay fiúk isk. 3. 4. Fináczy E. A magyar középisk. 6. 13. Békefi R. A népokt. tört. és A kápt, isk. 361. Szelényi, Az ev. nev. t. 21.