Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

irt életrajzában mondja, hogy Gyuláról Csepregre jött 1565. rektornak. 1567-ben pedig Nádasdy Ferenc nevelője volt Bécsben. Már mint semptei lelkész vett részt a Beythe ellen tartott hitvitákon és zsinatokban. Két műve ismeretes : a) Lelki Hartz. A bűnös embernek fölötte igen nehéz lelki kísértetekről való vetekedése és azoknak Isten igéjéből való meggyőzése. (Galgócz 1584. 12 r. 24 levél. 2-ik kiadása Gyfehérvár 1632. Kérdések és feleletek alakjában íratott. A bűnös ember lelkiismeretében felmerült kérdésekre ád a szentírásból találó rövid feleleteket, b) Vigasztaló könyvecske. (Galgócz 1584. 12 r. 104 levél. Más cimen Szalárdi Miklós, Somlyai Báthory Zsófia udvari szolgája ís kiadta. Gyfehérvár 1643.) Sibolti e műnek, mely 3 részre oszlik, csak kiadója. Az első két rész Bock Mihály hagenaui lelkész műve (Würtz-Gártlein, hortulus animae), melyet Balassa Bálint költő és Bornemisza Péter püspök fordítottak le „Beteg lelkeknek való füves kertecske" címen (Krakkó 1572). Bornemisza P. külön is kiadta Vigasztaló könyvecske címen, mint a Négy könyvecske 4-ik részét. Sibolti könyvének harmadik része pedig („miképen tartsa magát az ember az halálnak órájában") Spangenberg János nordhauseni lelkész műve (Ein neu Trostbüchlein), melyet Heltai Gáspár „Vigasztaló könyvecske" címen fordított magyarra. (Kolozsvár 1553.) Sibolti könyvének tartalma ís tehát az Ars moriendi és Hortulus animae együtt.

1 A másik tudós csepregi rektor, a mecklenburgi Gabelmann Miklós, a Liber Concordiae lelkes védője Beythével szemben, később pedig Rudolf király történetirója, több munkát adott ki: „Monomachia Hungaro-Turcica" (Németújvár" 1588). Nádasdy Ferenchez és ennek titkárához, Szentgyörgyi Gáborhoz latin ódákat is irt. Későbbi műve: Mansfeldiana Mílitia Hungara, (Frankfurt 1597.) Ez is hadtörténeti munka, mint az első. Fentebb (75 1.) bővebben szóltunk róla. (Tört. Tár 1896. 577. 1897. 422). A késmárki Creuzer György is mint csepregi lelkész itt adta ki vitairatát a kryptokálvinista Lám Sebestyén ellen: „Sendbrief" Monyorókerék 1587. Reczés János csepregi főesperesnek az Egyesség Könyve (Summája azoknak az artikulusoknak . . Keresztúr 1598) kiadásában volt vezető szerepe a tudós Zvonarics Mihály mellett. Megemlítjük itt a fentebb már tárgyalt két csepregi vonatkozású művet is: História Colloquií Chepregiensis, (Bártfa 1591.) és az 1595. évi csepregi zsinatról szóló históriás éneket. (Adattár VII. 43). Es nem szabad megfeledkeznünk a névtelen csepregi diákról 1 Czobel E Egyet. Phil. Közi. 1910. 607. Thienemann T. i m. 13. 14.