Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

annál nagyobb súlyt fektetett a megindításra. Híveit keményen leckéztette. Buzdításaiban, tanácsadásaiban egyszerű beszéde, elég tiszta nyelve jó segítségre szolgált." Kulcsár ezt a dicséretet teljes mértékben megérdemli. Beszédei biblikusak, egyszerűek, világosak, tömörek. Nagy gyakorlati érzékkel tudja az evangeliomokból a tanulságokat kivonni s az életre, saját korára alkalmazni s világos jó rendben, meggyőző erővel előadni. Már a beszéd homlokzatán röviden, velősen közli az evangeliom tartalmát, például: „Az kétségbeejtő szorgalmatosságnak eltávoztatásáról az madaraknak és a mezei virágoknak példájából". A textus (Máté 6, 24—34) után következik a rövid magyarázat: „Ez Evangeliomnak értelme". Ebből vonja le a 3 tanulságot és szól: „1. Az fösvénységnek és az istentelen szorgalmatosságnak megfeddéséről. 2. Az Istennek gondjaviseléséről és táplálásáról. 3. Az testi jóknak kérésének és keresetinek módjáról." (485. 1.) S ezeket a gyakorlati kérdéseket meglepő szép magyarsággal fejtegeti, pedig ő három évtizeddel írt korábban, mint Pázmány, aki bizonyára Kulcsártól is sokat tanult,

1 A szerkezetben Kulcsár sem követi Bornemisza szigorú formalizmusát, Zvonaricsnál ís egyszerűbb. Magyarázat, tanulságok, alkalmazás, buzdítás, ez a rendes menet minden beszédében. Ma is haszonnal és élvezettel lehet e beszédeket tanulmányozni,

2 Tőke Ferenc idejében Alsólendván 1552. irta Ráskay Gáspár nógrádi főispán Vitéz Francescoról szóló históriáját. Bánffy László és neje Somi Borbála nagy pártfogói voltak Bornemisza Péter ev. püspöknek is, aki prédikációinak II. részét (Sempte 1574.) nekik ajánlotta. Bornemisza beszédei tehát már csak ezen a réven is nagyobb számmal jutottak el a Dunántúlra. Bornemisza semptei elüzetése és bécsi fogsága után 1578. két hónapig Bánffy László beczkói várában (Trencsénm.) rejtőzködött s a beteg Somi Borbálát vigasztalta, ki itt 1578. halt meg. (Thury E. 54.) 1614ben már Hajnal Mátyás jezsuita prédikált Alsólendván. (L, fentebb 407. 1.) Németujvárott Dévay is megfordult, de irodalmi munkásságot 1 Sok kortörténeti adat is van e beszédekben a vallásüldözőkre, hitehagyókra és egyes népszokásokra vonatkozólag. A kánai menyegzőről szólva int pl., hogy a lakodalomtól legyen távol 1. az tobzódás, 2. az kevélység, 3. a felette való nagy és mértéktelen költség, 4. az undok és fajtalan beszédűek, mint az oly síposok és hegedűsek, kik csak az sok fajtalan beszéddel töltenek időt és azzal vigasztalják az vendégeket. Sat. .151. 1. 2 Sz. Molnár A. Post. Scultetica 8. 1. Kulcsár E. Kulcsár Gy. postillái. Figyelő 1887. Pintér J. II. 29.