Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

és igen kiváló munkást talált Tolnában és Baranyában is Sztáray Mihály püspök, a jeles magyar költő személyében. Irodalomtörténetünknek is nagy büszkesége és hű lutheránus mind végig. A költészet mind a három (liraí, epikai és drámai) nemében hervadatlan érdemei vannak. Mint a magyar dráma úttörője irta Comoedia de matrimonio sacerdotum. (A papok házassága, Krakkó, 1550.) és Az Igaz Papság Tüköré (Magyaróvár 1559. 8. r. 63. 1.) című polemikus drámáit, melyekről fentebb már szólottunk. Az elsőből csak egy kis töredék maradt fenn. (Közli Szilády A. Régi m, költők IV. 136—139. és 210—240). E téren övé a kezdeményezés dicsősége. De nem kisebb szolgálatot tett egyházának egyházi énekeivel is. Ezeket fentebb már ismertettük. Irt továbbá bibliai és egyháztörténeti elbeszéléseket (históriás énekeket) is szintén a reformáció érdekében, melyek közül legkiválóbbak: História de vita beati Athanasii (Ad notam: Röttenetes bűn lám volt az fösvénység. A versfejekben itt mondja: Suam interim fortunam eamdem esse ostendit.) és História Cranmerus Tamás érsekről. (Szilády, V. 157—209. és 241—262). Dallamjelzés van a „História 'Aháb királyról" mellett is : Sokat szóltunk immár néktök Szentírásból. Része volt Sztáraynak bizonyára a baranyai (legrégibb dunántúli) kánonok keletkezésében is. Es volt egy vitairata (mint fentebb a 721. 1. láttuk) Melius „Halál könyve" ellen is, melyben az elhalt kegyesek lelkének holléte felett vitatkoztak. Tolnának egyéb jeles tudósai is voltak: Eszéki Zigerius Imre és Tövisi Mátyás. Zoványi szerint ezek fordították le Jézus Sirák könyvét (Kolozsvár 1551.) Pedagógiai céljuk volt vele s „oly zamatos irálya van, sok helyen olyan választékos kifejezések találhatók benne, hogy igen csekély átalakítással teljesen élvezhető olvasmány volna ma is". (Akad. Ért. 1914. 155. Zoványi i. m. 432. Zoványi, Tanúim. Spatak 1887. 57.) Magyaróvár kiváló reformátora, Huszár Gál, miként annyi más kiváló lelkészünk (Abádi, Heltai, Bornemisza), a nyomdászatot is megtanulta. Első műve a saját sajtóján jelent meg ily címen: Az Ur Jézus Christusnak szent vacsorájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való prédikációk, Ovárba nyomatott. 1558. 8. r. 26 levél, A Miksa trónörököshöz intézett ajánló levelet, mint Gallus Anaxius (érdemetlen) irta alá. Itteni első prédikációjában még Luther urvacsorai tanát vallotta. A nyomtatástól kir. parancsolattal eltiltatván, 1560. Kassára, majd pedig Debrecenbe menekült. Itt egy énekeskönyvet adott ki és ajánlott Melius Péternek. Ezt csak Szilvás Újfalvi Imre 1602. évi elő-