Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

vagyon, hogy az község az isteni tudományban gyarapodást vegyen. Azért ez könyvnek kimenésit is az Isten után az kegyelmes urnák köszönjed és ütet az Istennek ajánljad, hogy az övéinek elevementére sokáig megtartsa". Sylvester ujtestamentoma ma már szintén csak igen kevés példányban van meg. Negyedrétben 768 lapra terjedő vastag könyv. Első lapjára vörös gót betűkkel nyomták a címet: Újtestamentum magyar nyelven, melyet az görög és diák nyelvből újonnan forditánk az magyar népnek keresztyén hitben való épülésére. (Ujsziget 1541.) Az előszó után mértékes versekben ajánlja művét a magyar népnek : Próféták által szólt rígen néked az Isten, Az kit igért, ime vígre megadta fiát. Mértékes párversekben közli azután az egyes szent könyvek tartalmát is, János evangéliumáról így mondja például: Krisztus örökké volt és testet vűn fel időben, Kit János vall és melyhez ereszt sokat ű. Nyelvi tekintetben Sylvester fordítása jóval felülmúlta elődeit, O az első, ki az eredeti görögből fordított, de felhasználta a Vulgátát és Erasmus magyarázatait is. Hűség dolgában igy megbízható. A nyelvtudósok elismerik, hogy fordítása jól folyó, magyaros. Némelyek egy kis körülíró bőbeszédűséget találnak benne. Sylvester kiváló nyelvész volt, nyelvtana is bizonyítja, A középtiszai szójárás megérzik rajta. A magyar biblia terminológiáját neki kellett megtalálnia. Heltainak és Károli Gáspárnak e részben már könnyebb volt a dolga. Fordítását keresték, kedvelték. Kelendőségét mutatja, hogy Steinhofer Gáspár nyomdász Bécsben 1574, újra kiadta. Kiváló érdeme van Sylvesternek, mint költőnek ís. Az említett magyar párverseken kívül vannak latin versei is. Irt elegiát a török háborúkról (Bécs 1544.), gyászverset Anna királyné, I. Ferdinánd feleségének halálára (Bécs 1547) és egy Querela fidei (A hit panasza) cimű nagyobb költeményt (Bécs 1551. 4. r, II. levél). Ebben a személyesített hit panaszkodik, hogy saját szolgái támadják, méltóságából levetették; főellenségei pedig az emberi természet, a kétkedés, fösvénység, nagyravágyás, önszeretet, babona sat. Van végűi Sylvesternek egy magyar egyházi éneke is, melyet Bornemisza Péter könyve őrizett meg ily cim alatt; „Mégis más dicséret a Krisztusnak feltámadásáról Sylvester Jánosé." A kezdő sorai: Krisztus feltámada, Ki emberré lett vala. Kilenc strófából álló, jó magyarsággal irott szép ének. Sylvesternek volt érzéke a népköltészet iránt is. A. virág-