Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

VI. Az egyházi irodalom. A reformációnak, hogy a nép közkincsévé lehessen, hogy magasztos feladatát az iskolában, a templomban, az egyházkor­mányzatban és vallás-erkölcsi téren a gyakorlati életben teljesít­hesse, valamint azért is, hogy igazait hittani téren az ellenséges támadásokkal szemben megvédhesse, gazdag irodalmi munkás­ságra (bibliafordításra, kátékra, hitvallásokra, kánongyűjtemé­nyekre, agendákra, ima- és énekeskönyvekre, posztillákra, iskolai tankönyvekre, dogmatikára, polemikára, dísputációkra, értekezé­sekre, történeti művekre sat.) volt szüksége. Ilyeneket dunántúli kerületünk is, mint elszórtan már láttuk, szép számmal termelt. Ezekről akarunk most még összefoglalólag számot adni. Nem műfajok szerint vesszük sorra a megjelent műveket, hanem idő­rendben az egyes irodalmi központokat keressük fel, ahol jó iskola és könyvnyomda mellett több termékeny irót találunk. Csak végül adunk egy kis összefoglaló statisztikát az írásmagya­rázati, történeti, rendszeres és gyakorlat theológia csoportjai sze­rint. Az eredeti művek mellett aránylag sok lesz közöttük a má­soktól átvett és fordított munka. De ezekre nem szabad a mai mértéket alkalmazni. Mert miként Thienemann Tivadar legutóbb helyesen mutatott reá, a XVI. és XVII. század szellemi mun­kásai az írói eredetiség és az egyéni szellemi tulajdon fogalmáról még keveset tudnak, ők nem ebben keresték munkájok értékét. A középkorból átvett auctoritas elve ekkor még felettébb do­minál. Hasznosabbnak és hatásosabbnak vélték, ha valamely kül­földi tekintély művét közlik a magyarokkal. Hiúságot láttak ab­ban, ha valaki eredeti könyvet akar kiadni. Még eredeti művek címlapjára is néha külföldi tudós nevét írták, hogy így csinál­janak művöknek reklámot. Ezért nem lephet meg s az akkori idők felfogása szerint kell megítélni, hogy Thurzó nádor özvegye, Czobor Erzsébet dunántúli papokkal latinra fordíttatta Pázmány Kalauzát és Wittenbergbe küldte Balduin Frigyes professzornak, hogy ez feleljen reá; holott itthon is Zvonarics Imre és Nagy Benedek rövid idő alatt is Pázmány Pironságaiban igen derekas feleletet adtak reá s Zvonarics Mihály, Kis Bertalan, Schubert Pál és Lethenyei István is bátran vállalkozhattak volna, ha több idő és költség áll rendelkezésükre. 1 1 Thienemann, A XVI. és XVII. sz. irod. német eredetű művei. 3. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents