Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

tében, mint püspöki hivatalában. A reformátusok őt is támadták. Kanizsai Pálfy János 1632. „Fantom Fánt" című gúnyiratot adott ki ellene. S neki kellett azt is megérnie, hogy a buzgó evang. Nádasdy Pálnak korai halála (1633. okt. 15.) után, ennek fiatal özvegye, Révay Judit, Esterházy Miklós nádor rábeszélésére s második férjének, Forgách Ádámnak kedvéért 1638. áttért. Egyetlen fia is, ifjabb Nádasdy Ferenc, ki anyját ezért elítélte, utóbb szintén a nádor hálójába került s hogy ennek leányát, a szép Esterházy Júliát megkaphassa, 1643. szintén elhagyta hitét. Még ez évben karácsony táján kellett Kis Bertalannak is Sárvárt elhagyni és száműzetésbe menni Répczeszentgyörgyre. Fiai Ádám és Pál Königsbergben tanultak. Ádám Kassának volt buzgó lelkésze hosszú ideig. A lelkészek mellett a tanítók is mindig kiválók voltak Sárvárott. Beythe István után, aki 1565. ment el innen Alsólendvára lelkésznek, Sibolti Demeter (Tholnensis) volt a tíz éves Nádasdy Ferenc tanítómestere, aki 1565—68. állott a Nádasdyak szolgálatában s növendékét Bécsbe is elkísérte. Hálás tanítványa 1568. júl. 14, irja az özvegy nádornénak, hogy Siboltiról, aki hallomása szerint „mindent pénzen vesz és munkájával szerez" híven gondoskodjék, így Sibolti még 1568. után is valószínűleg a sárvári iskolában tanított Nádasdyné oltalma alatt. 1579. Semptén volt lelkész. Atyja vagy testvére, Sibolti János (Tholnensis) pedig már 1562. Galgócon.

1 1600-ban Cziczak János volt a sárvári tanító, akit Sopronkereszturról hívtak ide ; 1602-ben pedig a jeles Pálházi Göncz Miklós, a későbbi dunáninneni püspös, aki Magyari műve elé mint „gymnasiarcha Sárváriensis" írta a nevét. Az utóda Dongó Gergely (1575—1637), aki Sopronban és Grácban tanult, Nádasdy Ferenc pedig Boroszlóba és Wittenbergbe küldte ki a maga költségén. Sárvárról Csepregre ment át rektornak, innen pedig Horpácsra avatták fel lelkésznek 1607-ben. Mint kövesdi espereslelkész halt meg 1637. febr. 14-én 62 éves korában. Halálára Lethenyei István Epícedíont (gyászverset) irt, mely nyomtatásban is megjelent (Csepreg 1637). 1608-ban a lelkészek a sárvári tanítót Báthory Erzsébet jóváhagyásával ismét Csepregre helyezték át, ami itt rendes szokás volt. Pásztory Gergely sárvári főudvarbíró ekkor Kanizsai Pálfi János somorjai rektort hívta meg, aki azonban átpártolt a 1 M. Prot. Ehtört. Adattár VII. 19. 20.