Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

özvegye halálos ágyán a felső és alsótemplomi prédikátoroknak, Lethenyeinek és Godinak 5 hold vetést, a két scholamesternek diákjaival együtt 4 pár csizmát, a Szent Miklós-templomnak egy átalag bort, a Szent Katalin és Boldogasszony- templomok oltárára egy-egy fehér „elekötőt" hagyott. Gergye Tamás szintén 1640. a három templomnak 30 akó bort, a prédikátoroknak egy-egy tallért rendelt. Dr. Lackner Kristóf polgármester is végrendeletében nem csak a soproni, hanem a falusi lelkészekről is megemlékezett. Ilyen sok eset volt s mind az egyházhoz való ragaszkodásnak jelei. Egyébként is a hívek bizalommal voltak lelkészeik iránt. Peres ügyeikben általuk képviseltették magukat, hozzájuk folyamodtak tanácsért, végrendeleteiket is rendszerint a lelkész jelenlétében Íratták meg. c) Az evang. főurak és nagyasszonyok szeretetmunkája és családi élete. De nem csak a lelki vezetők körében, akik első sorban voltak hivatva példát adni, hanem a világi urak, a nemesség és főranguak körében is rámutathatunk a reformáció erkölcsi hatására. Pázmány Kalauzának egyik legnagyobb rágalma, midőn a III. könyv 7. részében az „uj tudományok" hamisságának hetedik bizonyságául azt veszi, hogy „természetűk szerint minden jó cselekedeteket kigyomlálnak s minden gonoszságra szabad menedéket adnak". Ez a jezsuitának nagy mondása, ki különben azzal dicsekszik, hogy „neki a szitkokkal való versengés nem tetszik". Szerencsére vele szemben egy kiváló tudós piarista, Takáts Sándor dr. a XVI. és XVII. század erkölcsi életének legalaposabb ismerője, szolgáltat a reformációnak elégtételt. Ő mondja az evang. Zrinyi Katáról és a Trencséni Regulákról irott cikkében : „Az új hit napjainak fiatal földjében nálunk nem gyűlölet, hanem szeretet nyiladozott . . . Az új hit nyomában humánus intézmények keletkeztek s minden faluban a magyar nyelv és magyar szellem kezdé szárnyait terjesztgetni. Az utóbbinak útját talán éppen az emberszeretet megnyilatkozása egyengette". (Régi m. asszonyok 138.) íme a reformáció az emberszeretet, a jó cselekedetek utján így nyerte meg még az idegen nemzetiségeket is a magyar szellemnek. Protestáns főuraink és nagyasszonyaink a szegények, betegek és árvák segélyezésével, ingyenes gabonaosztással, kórház alapítással és ingyenes gyógyfürdő berendezésével siettek az emberi nyomorúság enyhítésére. A szigetvári hősnek leányát, a Dunántúlról a Felvidékre került Zrínyi Katát,