Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - V. A vallásos erkölcsi élet.

részlet és a mű végén az a hatalmas, emelkedett hangú imádság, melyben Ferenczi Zoltán már Kölcsey himnuszának előhangját fedezi fel, igazi remekei Magyari hatalmas nyelvének. Ily szónoki erőt és szépséget, a vallásos és hazafias szív érzelmének ilyen mélységét Pázmánynál sem igen lehet találni. (U. o. 228. 234. 265.) íme a sárvári lutheránus esperes hatalmas erkölcsi prédikációja. Micsoda mély erkölcsi felfogásról tanúskodik ez az egész munka. Szemükbe kiáltja bűneit nemcsak a népnek, hanem a nemeseknek, a vitézlő seregnek, tisztviselőknek, főuraknak és fejedelmeknek. A táborból visszatérve, Reczés János halála után a püspök nélkül való kerületben a bizonyára még fiatal Magyari nyomban főesperes (senior supremus) lesz. Nádasdy általa akar rendet teremteni. Ahol a zsinatokon és a törvényszéken egy ilyen erkölcsű pap elnököl, ott a kerület becsületét, jóhirnevét nem kellett félteni. Az ivání zsinat határozatából 1603. Magyari vizitálta Cziczak jegyzővel a kerület jórészét. 0 bizonyára szigorúan számon vette úgy a prédikátorok, mint a hallgatóság erkölcsi életét. Szembe szállott ő saját úrnőjével, a kegyetlen, vérszomjazó (valósággal pedig súlyos lelki beteg) Báthory Erzsébettel is. A férje, Nádasdy Ferenc még élt, midőn Magyari a sárvári templomban Báthory Erzsébetnek a község előtt szemére hányta, hogy már két leány halt meg a kegyetlenségei miatt. „Ám ássák fel, úgymond, a sírból a tetemeket és meg fognak rajtok látszani a kínzások nyomai." Nádasdyné indulatosan felelt Magyarinak, fenyegetődzött, hogy megírja urának: milyen gyalázatot költenek reá és hogyan pellengérezik. S Nádasdy csakugyan meg is neheztelt Magyarira e nyilvános feddés miatt, de azért jeles udvari papját nem bocsátotta el. Ponikenusz János csejtei esperes-lelkész is 1611. jan. 1. irta Lányi Illés püspöknek: „Boldogult Magyari István tisztelendő urunk, néhai való Nádasdy Ferenc úr ő nagyságának házi papja, ki nyolc év előtt halt meg, Báthory Erzsébet bűneit, gyilkolásait nyilvánosan egy beszédben (miről az udvari népség, aki még él, tehet bizonyságot) a szószékről szemére vetette." A fennmaradt levelek szerint még 1602. történhetett ez, tehát nem sokkal nagy müvének megjelenése után. (Ezt a drámai jelenetet, Magyarít és Báthory Erzsébetet egymással szemben, Réthy Lajos művészi képben örökítette meg a Luther-naptár 1918. évfolyamában.)

1 1 Tóth Béla, Mendemondák 62. 1. Rexa D. Báthory E. 72. Payr S. Magyari és Báthory E. 12. Magyari ivadéka lehetett Magyari Mihály kissomlyói