Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - IV. Az evangélikus istentisztelet.

gyekkel is ellátott szép példánya a N. Múzeum levéltárában található. Tartalmát Sopron egyháztörténetében bővebben ismertettem. Több német község a Miksa király rendeletére készült s 1571. kiadott osztrák agendát is használta. (Sopr. eht. 104 1.) Az istentisztelet rendjével kapcsolatban állapították meg eleink az ünnepek számát ís. A 34. kánon általánosságban csak azt mondta, hogy a vasárnapokat és „egyéb evangelíomos ünnepnapokat" is megülik. Törvénykönyvüknek a függelékében pedig egyenként is felsorolják a köteles ünnepnapokat, mivel az egyháznak megbotránkozására némely ünnepeket különböző helyeken elhagytak, másutt pedig megültek. E jegyzék szerint a r. kath. hagyomány még erősen éreztette hatását és igen nagy volt az ünnepek száma. Karácsonynak, húsvétnak, pünkösdnek a 3-ik napját is megülték, továbbá az apostolok, Péter Pál, Mátyás, Fülöp, Jakab, Bertalan, Máté, Lukács, Simon, Júdás, András és Tamás napját, Keresztelő János, Szent Mihály és Szent György, Márton és Miklós napját, az Űr szine változását (aug 6), gyertyaszentelő, gyümölcsoltó, sarlós nagyboldogasszony és kisaszszony napját, az aprószentekét (dec. 28) sat. a főünnepekkel együtt 44 napot. De elhagyták egyebeken kivül a magyar szentek, László, István, Imre, Erzsébet napjait ís. Már az iváni zsinat 1603. Magyari főszenior elnöklete alatt kimondta „ha valamely miniszter az canonokban exprimáltatott innepek kivül egyéb ínnepeket illeni hagy, egy magyar forintra büntettessék". Viszont a kánonokban felsorolt ünnepeket meg kell ülni. Mint fentebb láttuk, az Űrnap megülése miatt a kerület két lelkészt is megbüntetett. Sopronban pedig az Úr szine változását nem ülték meg s e miatt Káldy Mihály plébános az 1630, Csepregen kiadott evang. kánonokra hivatkozva vonta kérdőre Artner Farkas polgármestert, (Mokos, A dtuli törvkv, 1598. 60, Eht, Eml, 193.) c) Az egyházi ének. Batizi és Sztáray evang. énekköltők. Magyari énekei és a Csepregi Graduál. Az egyházi beszéd és imádság. Egységes magyar liturgia terve. Az egyházi éneknek evang. istentiszteletünkben és az egész reformáció történetében való fontos szerepe ismeretes. Dunántúli magyar népünk is kedvelte a zenét. Erdősi Sylvester János, aki csudálta a magyar nép elméjének éles voltát a lelésben vagyis magyar poézisban, aki a virágénekeket sem vetette meg s aki Krisztus feltámadásáról egyházi éneket is írt, midőn a bibliafordításához csatolt mértékes magyar párverseit Nádasdy Tamásnak