Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - IV. Az evangélikus istentisztelet.

gyekkel is ellátott szép példánya a N. Múzeum levéltárában ta­lálható. Tartalmát Sopron egyháztörténetében bővebben ismer­tettem. Több német község a Miksa király rendeletére készült s 1571. kiadott osztrák agendát is használta. (Sopr. eht. 104 1.) Az istentisztelet rendjével kapcsolatban állapították meg ele­ink az ünnepek számát ís. A 34. kánon általánosságban csak azt mondta, hogy a vasárnapokat és „egyéb evangelíomos ünnep­napokat" is megülik. Törvénykönyvüknek a függelékében pedig egyenként is felsorolják a köteles ünnepnapokat, mivel az egy­háznak megbotránkozására némely ünnepeket különböző helye­ken elhagytak, másutt pedig megültek. E jegyzék szerint a r. kath. hagyomány még erősen éreztette hatását és igen nagy volt az ünnepek száma. Karácsonynak, húsvétnak, pünkösdnek a 3-ik napját is megülték, továbbá az apostolok, Péter Pál, Mátyás, Fü­löp, Jakab, Bertalan, Máté, Lukács, Simon, Júdás, András és Ta­más napját, Keresztelő János, Szent Mihály és Szent György, Márton és Miklós napját, az Űr szine változását (aug 6), gyer­tyaszentelő, gyümölcsoltó, sarlós nagyboldogasszony és kisasz­szony napját, az aprószentekét (dec. 28) sat. a főünnepekkel együtt 44 napot. De elhagyták egyebeken kivül a magyar szen­tek, László, István, Imre, Erzsébet napjait ís. Már az iváni zsi­nat 1603. Magyari főszenior elnöklete alatt kimondta „ha vala­mely miniszter az canonokban exprimáltatott innepek kivül egyéb ínnepeket illeni hagy, egy magyar forintra büntettessék". Viszont a kánonokban felsorolt ünnepeket meg kell ülni. Mint fentebb láttuk, az Űrnap megülése miatt a kerület két lelkészt is meg­büntetett. Sopronban pedig az Úr szine változását nem ülték meg s e miatt Káldy Mihály plébános az 1630, Csepregen kiadott evang. kánonokra hivatkozva vonta kérdőre Artner Farkas pol­gármestert, (Mokos, A dtuli törvkv, 1598. 60, Eht, Eml, 193.) c) Az egyházi ének. Batizi és Sztáray evang. énekköltők. Magyari énekei és a Csepregi Graduál. Az egyházi beszéd és imádság. Egységes magyar liturgia terve. Az egyházi éneknek evang. istentiszteletünkben és az egész reformáció történetében való fontos szerepe ismeretes. Dunán­túli magyar népünk is kedvelte a zenét. Erdősi Sylvester János, aki csudálta a magyar nép elméjének éles voltát a lelésben vagyis magyar poézisban, aki a virágénekeket sem vetette meg s aki Krisztus feltámadásáról egyházi éneket is írt, midőn a bibliafor­dításához csatolt mértékes magyar párverseit Nádasdy Tamásnak

Next

/
Thumbnails
Contents