Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.
mai napig ís nálam vagyon — mondja Lethenyei 1633-ban — holtom után is inventáriumban marad neki örök gyalázatja." Nem csuda, hogy a kálvinisták békés szándékában és az unióban többé nem bízott. 1 A II. Helvét Hitvallásnak magyar nyelven való megjelenése is, melyet Szenczi Csene Péter érsekújvári lelkész fordított le (Debreczen, 1616.) vitát támasztott. Galgóczi Miklós csepregi rektor, Nádasdy Pál gróf alumnusa, még Wittenbergben olvasta ezt és cáfolatot irt reá, amelyet Meiszner Boldizsár tanár biztatására nyomtatásban is kiadott. (Exercitationes Academicae, Wittenberg, 1619.) Teljes címét alább fogjuk közölni. (Ribini, Mem. I. 424.) Más újabb viták is mind jobban elidegenítették egymástól a két prot. felekezetet most, midőn Pázmánnyal szemben legnagyobb szükségük lett volna az összetartásra. Már Pathay és Zvonarics is vitatkozott arról: helyes dolog-e a prot. egyházakat lutheránus és kálvinista névvel nevezni. L^zt a kérdést Péczeli Király Imre komáromi ref. lelkész, a jeles énekíró ís tárgyalta 1621. Kassán kiadott ily című művében: „Consilium Ecclesiae Catholicae Doctorum super ista quaestione: An homo christianus possit et debeat se cognominare Lutheranum vei Calvinistam ad religionem puram ab impura recte discernendam ?" (8. r. 98. 1. Szabó K. Rmk. II. 416. Egyetlen példánya a debreczeni ref. kolleg. birtokában. 2 ) Zvonarics György, a püspök ifjabbik fia, ki 1621. jött haza Wittenbergből s még 1626. is Sárvárott volt (valószínűleg mint tanító), ez évnek tavaszán egy magyar munkát irt ez ellen ily címen: „Rövid felelet, melyben Péczeli Imrének, érsekújvári kálvinista praedikátornak Tanácsa meghamisíttatik és az több Doktorok írásira ís válasz adatik im ez kérdés felöl: Az keresztyén embernek kellessék-e Lutheránusnak avagy Calvinistának neveztetni ez végre, hogy az igaz tudomány avagy hitnek vallása az hamistól megkülönböztessék ? Melyet Isten igéjéből és az szentírás magyarázó Doktoroknak írásokból szedegetett és az együgyű híveknek épületjekre közönségessé tött Sárvári Zvonarics György." (Csepreg 1626. 4. r. Egyetlen csonka példány, mely a D. 3. levél után megszakad, Schlauch L. szatmári püspök könyvtárában volt. Szabó K. Rmk. I. 554.) E csonka mű tartalmát nem ismerjük, de az iró bizonyára egy nézeten volt e kérdésben is nem rég elhalt atyjával, akinek 1 Kálv. Magy. Harm. Előszó. Bothár D., Lethenyey I. 10. 1. 2 Lásd Vasáry D. Péczeli K. Imre élete és énekei. Esztergom 1907. 14.
