Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

tokra mentünk; mit nem mondana hát mind kegyelmed s mind más, ha synodustokba is rátok küldenénk. Az én synodusom helyének ajtaja is minden békességgel és tisztességgel jövőknek nyitva vagyon." Pathay e tárgyban febr. 17. és márc. 30. még két levelet írt, de oly gúnyos hangon, hogy Zvonarics, még ha kedve lett volna is elmenni, igazságos ítéletet tőlük nem várhatott. Az utóbbi levelében Pathay már a zsinat helyét és napját is kitűzi Köveskutra 1617, május l-re és mellékeli Problemata címen a tételeket, melyek felett vitatkozni akarnak. De ezeknek összeállítása és hangja is már előre csak visszatetszést kelthetett, A tételek bevezetése Zvonaricsot ubiquitáríus szeniornak mondja, mig a reformátusok orthodoxi néven szerepelnek, Es Zvonarics iratából 20 tételt Gloríationes, 16 tételt pedig Calumniae néven foglaltak össze. Kinek lehetett volna kedve ilyen hangú meghívóra egy ellenséges indulatú táborba ítéletre sietni? (Adtár VII. 188.) Pathayék a legnagyobb erőszakossággal igyekeztek a már törődött és beteges Zvonaricsot a köztük való megjelenésre kényszeríteni. Nagyszabásúnak ígérkezett az összehívott köveskuti zsinat, mert a dunáninneni kerületből is eljöttek Szenczi Csene Péter püspök (érsekújvári lelkész), Péczeli Király Imre, az énekiró, komáromi, Czeglédi Pál szerdahelyi, EÖrsi Balázs somorjaí lelkészek és Járfás Gáspár patrónus. Pápán ezek találkoztak Pathay püspökkel és Kanizsai Pálfíval s mind ezek együtt Sárvárnak vették utjokat. Vasárnapra érkeztek ide és a tőszomszédságban épült Saár községben állapodtak meg, ahonnan Péczelit négy társával együtt követekül küldték Zvonaricshoz, hogy élőszóval is meghívják a zsinatra. A sárvári főesperest éppen templomban a szószéken találták. János 16. r. volt az alapigéje (Valamit kérendetek az Atyától). Végighallgatták a beszédét s Kanizsai P. J. feljegyzése szerint, Zvonarics rendes szokásához hiven most is a reformátusok ellen beszélt. Kijövet azután a követek a templomajtó előtt megdorgálták a főesperest, beszédét rágalomnak nyilvánították és tiltakoztak ellene. Ily bevezetés után egyszersmind a zsinatra is meghívták. Érthető, hogy Zvonarics saját püspökének tilalmára is hivatkozva nem ment el. (U. o. 194. 1.) Köveskuton május 1-én azután úgy vettek maguknak elégtételt, hogy maga Pathay püspök a zsinat elején felment a szószbkre, ott magyar nyelven ismertette meg a nagy sokaság előtt Zvonarícsnak rágalmait, sőt Zvonarics kéziratának egyes pontjait fel is olvasta. Közölte azt is, hogy meghívták a zsinatra, de nem