Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.
hatná is, oltalmazhatná is ellenkező felek ellen. Ennek kedvéért írtam vala egy néhány kérdésekkel és feleletekkel való irásocskát és azt neki adtam." Kanizsai Pálfi feljegyzéséből tudjuk, hogy Zvonarics ezt a kis urvacsorai kátéját (Brevis quaedam Isagoge de coena Domini), melyet nern, is nyomatott ki, az 1613. évi augusztus havában irta. (Valószinűleg ezt a művet adta ki a szerző halála után 18 évvel Farkas Imre könyvnyomtató Csepregen 1643. Adattár VII. 159. 166.) Ez a kézirat valami módon az öreg és heves természetű Tolnai István bői református lelkész kezébe került, aki levél formában felelt és kemény szavakkal kelt ki különösen az ostya használata ellen. Méltán mondhatta tehát Zvonarics, hogy Tolnai volt a kihívó, ő kezdte a vitát. Erre a levélre azután Zvonarics is felelt 1615. május 12-én kelt iratban, amelyben szintén kíméletlen hangon polemizált a kálvinisták urvacsorai tana ellen. Sacramentiperdáknak, török tudomány magva híntegetőinek nevezte a kálvinistákat s vallásukat Árius magvának. Szinte fenyegetőleg mondja: „Egész könyvet Írhatnék be a ti török mag tudománytokkal, talán ad is Isten módot benne, kiváltképen ha tovább börzönködtök ti kálvinisták, hogy bővebben mutathatom meg ezután a juh öltözet alatt elrejtett tudomány tokban való farkas körmöket." Ez a levél csak Tolnai bői papnak szólt, de ez püspökének, Pathai István veszprémi lelkésznek is megmutatta. Már ebbe a vitába is bele ártotta magát K. Pálfi János pápai ref. lelkész. Mert Pathai őt 1615. nov. 23. magához Veszprémbe híván, kéri, hogy a „sárvári varga" (Zvonarics) ellen készített iratát is hozza magával, hogy itt megbeszélhessék. S a püspök magáévá tevén a sérelmet, 1616. nov. 10. kelt levelében Klaszekovics István evang. püspök előtt bevádolja ennek főszeniorát, Zvonaricsot, hosszan felsorolja minden bűnét s végül felhívja ezt, hogy az efféle zűrzavar irogatások helyett, melyeknek soha sem lesz vége, álljanak szembe egymással s jöjjön el a reformátusoknak legközelebb tartandó zsinatára. Klaszekovics elküldte a vádlevelet Zvonaricsnak minden kisérő levél nélkül, azt hívén, hogy ez magától is fog válaszolni. Zvonarics azonban súlyos betegen feküdt s csak a püspök tudakoló kérdésére irta meg önvédelmét (Apológia Míchaelis Zvonaricii) egy ehhez Sárvárról 1616. intézett hosszú levélben. (Adattár VII. 163. 165. 180. Fabó, Codex D. 145. Thury 178.) Apológiájában elmondja Zvonarics az egész vita történetét a fentebbi módon. 0 a maga iratát felkérésre, Egerszegi számára