Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

hattá volna alá a Meszleni Concordia ilyen tételeit: „Orális manducatio panís et vini, quae non nuda symbola, sed revera corpus et sangvis Christi sunt, quae communis est piis et impiis". Es másfelől a szigorú lutheránusok sem lehettek megelégedve vele. A kálvinistákra való tekintetből tették a „credentes" helyébe a „legitimé utentibus" varázsigét, de ez ugyancsak mesterkélt valami. Egykorú lutheránus iró jegyezte már a margóra ezt a bírálatot : „Jól kezdődik, jól végződik, de a közepén lappang Kálvin arcanuma". (Eht. Eml. 49). A következményekből az tűnik ki, hogy Meszlenben éppen ezzel a megkisérlett Concordiával borult fel fenekestől a megegyezés dolga. A munkálatot előterjesztették, de mind a két fél visszautasította. A kálvinisták elhagyták ismét a közös gyűlést, az evangélikusok ezután csak maguk tanácskoztak s törvénykönyvüket az u. n. meszleni kánonokat már maguk alkották meg kizárólag a magok számára. Evvel a meghiúsult Concordiával van összefüggésben Beythe püspök lemondása is, aki tiz évre (1585— 1595) teszi a szakadás előtti püspökségét: „Tiz esztendeig szolgála egy végben". Valószínűleg itt Meszlenben mondott le a Reczéspártiakról s ezután csak a reformátusok püspöke maradt. „Nem vontátok le arról az superattendensségöt, aki jó kedvvel ő maga letötte" — irja ismét az Igaz Mentségben. De püspöki állását a személye iránt való tiszteletből holtáig az evangélikusok sem töltötték be. Nádasdy még 1598. is püspöknek címezi. A meszleni utolsó közös gyűléshez tehát három fontos esemény emléke fűződik: a Concordia meghiúsulása, a dunántúli ev. törvénykönyv megalkotása és Beythe lemondása. (Adattár VII. 68. 69). e) A megénekelt csepregi zsinat 1596. és az Encomium Ubiquisticum 1597. A meghiúsult egyességi kísérlet és Beythe lemondása után most már Reczés, mint főszenior (supremus senior) állott a püspök nélkül maradt evangélikusok élére. Az ő tanácsára Nádasdy 1596. (valószínűleg március elején) zsinatot hívott össze Csepregbe, melyen hivatalvesztés terhe alatt követelte meg a Nádasdy birtokain élő lelkészektől, hogy az Egyesség Könyvét (ezalatt hol az egész Concordia-könyvet, hol pedig csak a Concordiae Formulát értik) aláírják. A nagyobb rész ezt kész szívvel megtehette, hiszen az Ágostai Hitvallás alapján alakult meg a kerület; néhányan talán csak azért írták alá, hogy jó állásukat el ne veszítsék; de voltak határozott Beythe-pártiak is, kik a könyvet aláírni 47*