Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.
Síboltitokkal öszve, azután Severinustokkal Csepregre gyűlést tétetétök. (Adattár VII. 73. 74.) Es Pathay István is jól emlékszik ezekre az első szóbeli vitákra, mikor Klaszekovicshoz intézett levelében 1616. irja: „Emlékezhetik kegyelmed róla, hogy szegény Nádasdy uram egynéhányszor hozott ilyen haragos embereket reánk. Tudja kegyelmed, hogy szegény Syboltival, Crajczerus doktorral is volt efféle collatiónk". Másutt pedig azt is megmondja Pathay, hogy egy ilyen disputációt Hegyfaluban tartottak: „Tudom emlékezhetik kegyelmed róla, mikor még velünk egy értelemben valátok, mikor szegény Nádasdy uram Horváth Gergelynek esztekéléséből kezdé a követ mozgatni, mikor Crajcerus doktort szegény Gábriel deákkal együtt a hegyfalui gyűlésünkben hozzánk küldötte vala őnagysága, intvén arra, hogy a mi vallásunknak egyenességet hátrahagyván, állanánk a tőlünk szokatlan vallásnak követésére". Nádasdy a Hegyfalun jelen voltaktól választ is kért s Pathay azt felelte, ha hitének hamis voltáról meggyőzik, kész az igazat elfogadni. Es Gábriel uram (Szentgyörgyi Gábor) ezt elegendő néven vette. (Adattár VII. 164. 181). E feljegyzésekből látjuk, hogy Beythével és kryptokálvinista társaival először a tolnai Sibolti Demeter vitatkozott, Nádasdy Ferenc egykori nevelője, csepregi rektor, később nagyszombati és semptei lelkész s egyszersmind dunáninneni püspök. Majd pedig Horváth Gergely engedte át Nádasdynak nagyőri tudós lelkészét, Creutzer Györgyöt is, ki 1587—88. két évet töltött Csepregben, hogy itt az egyházat és iskolát szervezze s a lelkészeket és tanítókat evang. hitükben a terjedő kálvinizmussal szemben megerősítse és velük a Concordia Formuláját is elfogadtassa. Igy a hegyfalui hitvitának is, melyen Creutzer jelenvolt, 1587. vagy inkább 1588. kellett megtörténni. 1 Résztvett ezekben a hitvitákban Gabelmann Miklós, a meklenburgi származású jeles rektor is, aki 1585—88. állott a csepregi iskola élén. Ugylátszik, Creutzerrel egy időben hagyták el Dunántúlt. Gabelmann megszerette Csepregen a magyar népet s később mint császári jeles történetíró német társainak elfogultságával szemben igazságszeretettel és nagy elismeréssel mert a magyarokról írni. Ott volt továbbá a hitvitákon a buzgó Szentgyörgyi Gábor is, Nádasdy Ferencnek, sőt már atyjának, a nádornak is titkára. Hittani kérdésekben a gyűléseken rendesen ez 1 Thury E. Sibolti D. élete. Pr. Szemle 1890. 744. Meghalt Sibolti 1589. febr. 17.).
