Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

lanabb. De természetesen Pázmány prózája is később fejlődött azzá, amivé lett.

1 c) Klaszekovics püspök és az esperesek Protestatiója s Zvonarics Imre és Nagy Benedek támadása Pázmány ellen. Midőn Pázmány diadalmas műve, a Kalauz 1613. megjelent, ismét a serény dunántúli evang. lelkészek és tanítók voltak azok, kik erre, habár csak alkalmilag és röviden, szinte rögtönözve, de mégis legelőször feleltek. A dolog így történt. Zvonarics Imre, a tudós csepregi esperes lefordította Hafenreffer Mátyás tübingeni theol. tanárnak dogmatikáját ,.Az szentirásbeli hitünk ágainak bizonyos móddal és renddel három könyvekre való osztása" címen és Nádasdy Pálnak ajánlva kiadta Keresztúron 1614.

2 Van ebben a munkában ís polemikus rész, de Zvonarics, mikor fordította, nem tudott még a Kalauzról s így nem is hivatkozik reá. Időközben azután napvilágot látott Pázmány nagy műve s Zvonarics barátai felhasználták az alkalmat s legalább a mű elé irt előszavakban igyekeztek a hírhedt jezsuitának legígaztalanabb vádjait hamarjában visszautasítani. így Klaszekovics István püspök Téthéní Dániel, Zvonarics Mihály, Temper Balázs és Pithyraeus Gergely esperesekkel irt a mű elé „Protestatio az nemes magyar nemzetséghez" címen. Ebben elpanaszolják, hogy előbb a kálvinisták (Beythe András) rágalmazták őket undok hamis vádakkal (Encomium Ubiquistícum). Most pedig „nekünk torkoskodtanak az Jesuiták, kik az mi nemes nemzetünk között eldűlt Pápa székit (minthogy arra esküvéssel kötötték magokat az Római bagolynak, az Pápának) ám minden tehetségekkel támogatni és újonnan azt fölállatni s az Christus édes Evangelioma helyett az Pápa büdös borát reánk osztani akaratunk ellen is akarják . , , így sokakkal egyetemben nem régen amaz káromlással nyelvét fölfegyverkeztető Góliát (ki minden nap az Israel Istenének szent serege káromlására és gyalázására hasa töltéseiért torkát tátja) az ő pokolra vivő Kalauz könyvében cselekedett. Melyben . . , valamit az Calvinisták reánk okádtanak volt is, azt is mind beírta és könyvét afféle magátúl és amazoktúl talált, pokol buzit szerző poshadt virágokkal ugyan 1 Ferenczi Z. bevezetése Magyari művéhez 27. 1. 2 4. r. 546. 1. Régi m. kvtár I. 449. A soproni lic. kvtár példánya (Le 76) Szép Mihályé volt, ki ezt a kerczai vásáron 1766. dec. 12-én 1 frt. és 8 garason vette. Jelmondata: Quot in campo flores, tot in corde dolores. Első tulajdonosa pedig Ballá Józsua volt még a XVII. században.