Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

rajongó híve volt az önfeláldozásig. Zrínyire a protestánsok iránt való hajlandóságában nevelőanyja, Batthyányné mellett Wittnyédy volt legnagyobb hatással. Dunántúl is éles eszével és fáradhatlan buzgalmával igen sokat tett a gyülekezetekért, különösen Csepregért. Özvegy Erdődy Bálintné grófné, az utolsó evang. mágnásasszony a kerületben, az 1649, évi országgyűlésre Wittnyédy! küldte ki képviselőjének, Sopronban az új magyar líceumra az alapvető indítványt hat magyar ifjú eltartásával 1652. ő tette meg. Tübingenben III. Eberhard württembergi hercegtől stipendiumot eszközölt ki három magyar theológus számára, házában mindenkor voltak szegény Íródeákok (tótok is) és az ő költségén Wittenbergben alumnusok. Az eperjesi kollégiumra is ő tett fényes alapítványt. 1662-ben ő vette reá az evang. rendeket, hogy hagyják el az országgyűlést, mivel sérelmeiket nem orvosolták. (Payr S. Muzsaji Wittnyédy I. 9. 15. 29.) így az isteni gondviselés a főurak, a grófok és bárók önző bűnös hitehagyása után a középnemesség soraiból támasztott dunántúli kerületünknek ismét bátorlelkű, áldozatkész oszlopembereket. Ilyen volt az elnyomatás korában Wittnyédy és ilyenek maradtak a régiek közül első sorban az Ostffyak és Telekesi Törökök. Ök tették magukévá a kerület dolgát és gondját a püspök és esperesek mellett már akkor, midőn még a kerületi felügyelő díszes állása szervezve sem volt egyházunkban. Egyházépítő és fenntartó munkájukról a második korszakban fogunk bővebben szólani. III. A taníejlődés és a hitviták. A) Hitviták a római katholikusokkal. a) Dévay, Sylvester, Sztáray, Huszár Gál és Zvonarics hitvitái. A dunántúli evangélikusok különválása sem történhetett meg a kisebb vagy nagyobb hévvel megindult vitatkozások nélkül, melyek néha igen kíméletlenek és szenvedélyesek voltak. Őseink irodalmi téren is igazolni akarták a reformáció szükségét és jogosultságát. Róma pedig ezt kétségbe vonta. A pápa és a főpapság, ha tudták volna, erőszakkal is elnyomják a hatalmasan megindult mozgalmat, de mivel ez nem sikerült, kénytelenek voltak szellemi fegyverekkel is sikra szállani. A hit által való megigazulás, a hit és a jó cselekedetek viszonya, a pápaság és szerzetesség, a szentségek hetes száma, az úrvacsorában a transsub44*