Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

Régóta látták aggodalommal Esterházynak a nagyravágyó ifjú körül való forgolódását, de megakadályozni nem bírták. Nádasdy a nádorban látta szerencséjének megalapítóját. A római táborban nagy volt az öröm. Esterházy már Lamormainnak irta: „Kétség­telen, hogy ennek az egynek áttérését sok léleké fogja követni". Es az erőszakos térítés a nádor kedve szerint meg is indult a legkegyetlenebb eszközökkel csakhamar. Nádasdy hítehagyása fordulópont a dunántúli kerület történetében. A virágzás után ezzel állt be az elnyomatás kora. A kerületi jegyzőkönyvek érthető okból mélyen hallgatnak az ifjú főpátrónus csúfos hitehagyásáról. A zsinatokat ezután nem Csepregen, hanem Meszlenben, Nemeskéren, Szakonyban, Bükön, Lövőn tartják. Kis Bertalan, Zvonarics, Lethenyey, Musay, Se­rényi, a volt kanonok, mind tanítói, mesterei voltak. Gödi Imre, csepregi lelkész, a volt győri kanonok is oly kedves embere, hogy nemrég még levélben hívta őt prédikálni Lékára. Most mindeze­ket kitiltja udvarából és jezsuitákat hív gyóntatónak. Nagynénje, Erdődyné Révay Zsófia grófné továbbra is evang. lelkészt tart lövői kastélyában. Mennyi korholó beszédet hallhatott a 20 éves ifjú ettől a kegyes nőtől is. Leghálátlanabbul bánt Nádasdy volt udvari papjaival. Zvonarics István Németkeresztúrról Kassára ment el. A püspöknek pedig 1643. karácsony táján kellett Sárvárt el­hagynia, ahova most egy Losy Mihály nevű plébánost helyeztek be udvari papul. A száműzött püspök Répceszentgyörgyön talált menedékhelyet. 1644. jan. 14. a szakonyi kisgyűlésen ő elnökölt s Lethenyey és Musay esperesek jelenlétében a megigazító hitről tartott disputatió után itt avatta fel Semptei Benedeket lelkész­nek Légrádra. A lozsi kisgyűlésen márc. 12. pedig Getschmann Menyhértet avatta fel Veperdre. Ekkor már I. Rákóczy György felkelésének hire is eljutott Dunántúlra, ahonnan Esterházy Miklós és a még fiatal Zrinyi Miklós vettek részt a fejedelem elleni had­járatban. Ennek a szabadságharcnak csak egy emléke van jegyző­könyveinkben. A püspök ugyanis 1644, május 31, a nemeskéri kisgyűlésen Crock Joakim Ernő császári hadvezér kérelmére a königsbergi Dieker Henrik porosz kanditátust felavatta az Olmüc mellett táborozó lutheránus hadsereg tábori lelkészéül s Dieker ekkor szimbolikus könyveinket is aláirta. A német segédcsapat bizonyára Esterházy birtokain vonult át. (Ker. jkv. II. 231). Nádasdy hitehagyása után a kerület első nagy gyűlését 1644. jún. 8. Koltán tartotta. A püspök itt Fábri Jánost Koltára, Szentmiklósi Mihályt Malomsokra és Mesteri Pált a zalamegyei

Next

/
Thumbnails
Contents