Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

Régóta látták aggodalommal Esterházynak a nagyravágyó ifjú körül való forgolódását, de megakadályozni nem bírták. Nádasdy a nádorban látta szerencséjének megalapítóját. A római táborban nagy volt az öröm. Esterházy már Lamormainnak irta: „Kétségtelen, hogy ennek az egynek áttérését sok léleké fogja követni". Es az erőszakos térítés a nádor kedve szerint meg is indult a legkegyetlenebb eszközökkel csakhamar. Nádasdy hítehagyása fordulópont a dunántúli kerület történetében. A virágzás után ezzel állt be az elnyomatás kora. A kerületi jegyzőkönyvek érthető okból mélyen hallgatnak az ifjú főpátrónus csúfos hitehagyásáról. A zsinatokat ezután nem Csepregen, hanem Meszlenben, Nemeskéren, Szakonyban, Bükön, Lövőn tartják. Kis Bertalan, Zvonarics, Lethenyey, Musay, Serényi, a volt kanonok, mind tanítói, mesterei voltak. Gödi Imre, csepregi lelkész, a volt győri kanonok is oly kedves embere, hogy nemrég még levélben hívta őt prédikálni Lékára. Most mindezeket kitiltja udvarából és jezsuitákat hív gyóntatónak. Nagynénje, Erdődyné Révay Zsófia grófné továbbra is evang. lelkészt tart lövői kastélyában. Mennyi korholó beszédet hallhatott a 20 éves ifjú ettől a kegyes nőtől is. Leghálátlanabbul bánt Nádasdy volt udvari papjaival. Zvonarics István Németkeresztúrról Kassára ment el. A püspöknek pedig 1643. karácsony táján kellett Sárvárt elhagynia, ahova most egy Losy Mihály nevű plébánost helyeztek be udvari papul. A száműzött püspök Répceszentgyörgyön talált menedékhelyet. 1644. jan. 14. a szakonyi kisgyűlésen ő elnökölt s Lethenyey és Musay esperesek jelenlétében a megigazító hitről tartott disputatió után itt avatta fel Semptei Benedeket lelkésznek Légrádra. A lozsi kisgyűlésen márc. 12. pedig Getschmann Menyhértet avatta fel Veperdre. Ekkor már I. Rákóczy György felkelésének hire is eljutott Dunántúlra, ahonnan Esterházy Miklós és a még fiatal Zrinyi Miklós vettek részt a fejedelem elleni hadjáratban. Ennek a szabadságharcnak csak egy emléke van jegyzőkönyveinkben. A püspök ugyanis 1644, május 31, a nemeskéri kisgyűlésen Crock Joakim Ernő császári hadvezér kérelmére a königsbergi Dieker Henrik porosz kanditátust felavatta az Olmüc mellett táborozó lutheránus hadsereg tábori lelkészéül s Dieker ekkor szimbolikus könyveinket is aláirta. A német segédcsapat bizonyára Esterházy birtokain vonult át. (Ker. jkv. II. 231). Nádasdy hitehagyása után a kerület első nagy gyűlését 1644. jún. 8. Koltán tartotta. A püspök itt Fábri Jánost Koltára, Szentmiklósi Mihályt Malomsokra és Mesteri Pált a zalamegyei