Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
magyarra fordította s bírálat céljából Kis Bertalan püspöknek mint „engedelmes lelki fia" 1636. márc. 6. megküldte. 1 Az özvegy is, Révay Judit, Esterházy sűrű látogatásainak ellenére, eleinte buzgó evangélikusnak mutatkozott. Hutter Lénárd wittenbergi tanár dogmatikáját, melyet Lethenyei István csepregi esperes fordított le magyarra, már kéziratban átolvasta s kiadásának költségeit is fedezte (Csepreg 1635). Ki akarta adni fiának fentebbi protestáns polemikus munkáját is. Ő is mint patrona 1635. ápr. 16. meghatalmazó levelet adott a püspöknek és espereseknek az egyházlátogatásra s követeit, Szálai Jánost és Zvonarics Istvánt még 1638. jún. 8. is elküldte a csepregi zsinatra. De Esterházy, aki már a maga két feleségét áttérítette, Nádasdy fiatal özvegye körül is sikerrel tudott forgolódni. A szép, szellemes és előkelő Forgách Ádám gróf személyében kérőt hozott a házhoz. És a gyenge nő hosszú kinos lelki vergődés után nemcsak a kérőt fogadta el, hanem, amint kívánták tőle, még evang. hitét is áldozatul hozta. Ezért saját fia is elitélte és ellene mondott a házasságnak. Nádasdyné e napokat németkereszturi kastélyában töltötte s a házasság és hitehagyás hírére még az urodalombeli cselédség is hangos kifakadással, sőt gyújtogatással is tüntetett ellene. De ott állt mellette Esterházy, hogy kínos küzdelmében erősítse. A nádor az itteni napokról 1638. máj. 6. ezt irta haza a feleségének: „Nekünk tegnap napestig mind dolgunk vala itt. Azon éjjel, hogy ide jöttünk, csaknem minden asztagit felégették s a kastély is félelemben volt. Sárvárott ís neki gyújtották a vár mellett való várost s több égett el benne hetven háznál azon nap. Kivel igen rémítették az aszszonyt, hogy ez gonosz jel legyen. Minden felül reá gyűlnek szolgái is és ríkatták s ijesztgették a nyavalyást. Hogy azért elhányjam ezeket az akadékokat is, noha nem örömest, de ebédig meg kölle ma is maradnom." Szegény nádor erősebben dolgozott, mint a szívtelen jezsuiták. A gyenge nő sokat szenvedett, de ki gondolt vele. A cél szentesíti az eszközöket. Dobronoki György, a jezsuita ezermester és soproni házfőnök is naplójába jegyezte : „Özvegy Nádasdy Pálné Révay Judit, ki 300 magyar prédikátornak volt a táplálója, második férje kedvéért katholikussá lőn 1638-ban Kismartonban és Sopronból hivatott időnként magához jezsuitákat gyónás végett. Hihetetlen, hogy áttérésével ez mennyi okot adott a proletár prédikátoroknak a panaszra és sírásra. A 1 Ker. jkv. II. 60. Könyvszemle 1899. 369. Eht. Eml. 211. Payr, Révay Judit 18.